Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 17 (197. szám) - A világgazdasági válság magyarországi következményeinek kezeléséről és Magyarország növekedési esélyeinek javításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
904 túlmenően a javaslat nem veszi figyelembe az adóminimumokra vonatkozó EUs kötelezettségeink teljesítését. Az SZDSZ által beadott javasla t tartalmazza mindezeken túlmenően 2010től a vállalkozók különadójának megszüntetését és 18 százalékos társaságiadómérték bevezetését, ezzel párhuzamosan a társasági adóalapban adott kedvezmények jelentős részének megszüntetését, továbbá az adóalap széle sítését. Felhívnám a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy a társasági adó mértékének 2 százalékpontos emelése a kormány javaslatánál - amely 3 százalékpontos növelést tartalmaz - kevesebb költségvetési forrást biztosít az élőmunkaterhelés csökkentésére, az a dóalapot érintő javaslatokban viszont nincs lényeges eltérés köztünk. Szerepel a napirendre tűzött határozati javaslatban a kisadók fokozatos kivezetése 2011től. A javaslat kiadási oldalról megfontolást igényel, hiszen például a kulturális és az innováció s járulékból biztosított támogatások az államháztartás ilyen célú kiadásainak részét képezik, a költségvetés terhét részben átvállalva. Az innovációs járulék megszüntetésének következményeként számításba kell venni a magyar GDParányos K+F ráfordítások mér tékének csökkenését is. Az egyes kisadók összevonását vizsgálni kell; jelzem: egy évvel ezelőtti kísérletünk nem járt túl nagy sikerrel. Ami a helyi iparűzési adó megszüntetését az szja helyben maradó részének megemelése mellett érinti: a javaslat alapján az önkormányzatok helyiadóbevétele 85 százalékkal, 520 milliárd forinttal csökkenne, amely az szja helyben maradó részének növelésével járna együtt, és így a központi költségvetésnél azonos összegű kiadástöbblet keletkezne, akkor az növelné az államháztar tás hiányát. A deficit növekedése csak az államháztartási kiadások radikális, emiatt további mintegy 500 milliárd forinttal történő mérséklésével lenne elkerülhető. Mindez alkotmányosan aggályos helyzetet eredményezne, hiszen tartalmát tekintve kiüresedne az önkormányzatok egyébként alkotmányban biztosított helyi adóztatási joga. Az SZDSZ által beadott bruttósításra vonatkozó javaslatnak legalább annyi hátránya lenne, mint amennyi előnyt lehet tőle várni. A költségvetési bevétel szempontjából semlegesen vég rehajtott bruttósítás esetén első lépésként méltánytalanul átrendeződnének a nettó keresetek: egyes adózók nettó keresete jelentősen csökkenne, míg másoké növekedne. A korrekt végrehajtáshoz, illetve bizonyos adózói körben a nettó jövedelem csökkenésének e lkerüléséhez a munkáltatók részére állami támogatások nyújtására lenne szükség. A bruttósítás ellen szóló legfőbb érv, hogy a versenyszektorban a bérek bruttósítására nincs garancia. Jelentős költségvetési kockázatot jelent, hogy a bruttósítás elmaradása e setén a nem kormányzati szektor által fizetendő munkavállalói többlet tbjárulék és szja befolyike a költségvetésbe. Tisztelt Ház! Az SZDSZ által benyújtott határozati javaslat felveti, hogy a kormány - idézem - az ország nemzetközi hitelessége érdekében jelöljön ki euróbevezetési menetrendet, 2012es euróbevezetési céldátummal. Az indokolásban ezt azzal kívánja alátámasztani, hogy a fiskális és a monetáris politika összhangját alapvetően segíti egy hiteles és gyors euróbevezetési menetrend kijelölése. Áll áspontunk szerint kétségtelen, hogy fontos lenne egy gyors és hiteles euróbevezetési menetrend, illetőleg céldátum kitűzése. Ezt azonban csak kellő körültekintéssel, a gazdasági folyamatok alapos mérlegelése után, a megfelelő stabilizációs és növekedést ös ztönző lépések megtételét követően lehet megtenni. (10.30) A március 1jei EUcsúcson nem kapott támogatást az euróövezeti csatlakozás szabályainak megváltoztatása. Ez egyben azt is jelenti, hogy két, két és fél évet kell eltölteni különösebb feszültségek nélkül az ERM2es árfolyamrendszerben. Egyetértünk abban, hogy mihamarabb csatlakozni kellene az ERM2es árfolyamrendszerhez, ehhez azonban a kormány és a monetáris tanács együttes döntése csak szükséges, de nem elégséges feltétel, mivel magát a döntést az illetékes uniós testület hozza meg egyhangúlag.
