Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 17 (197. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ):
895 A beszállítói háttér megerősítését célzó program a feldolgozóiparban, főként a jármű, az elektronika- és a gépiparban működő kis- és középvállalkozásokat segíti tanácsadással a kapcsolatépítésben, a hálózatosodá sban, a hazai és uniós pénzügyi források hozzáférhetőségében s annak hasznosításában. A beáramló külföldi működő tőke mintegy 60 százalékát a Magyarországon már megtelepedett nagyvállalatok újrabefektetése jelenti, így az említett szakmai szervezetünk tevé kenysége a vállalkozások fejlesztési szándékainak megismerését, a beruházási elképzeléseit és mindazok megvalósulását is igyekszik támogatni. Tisztelt Képviselő Úr! Egyértelmű tehát, csodavárás helyett cselekvés, ami jellemzi a magyar kormányt, és azon dol gozik, hogy a válságkezelést megalapozó, azon túlmutató, átfogó szervezeti reformokkal együtt újabb munkahelyek százait létesítő beruházók Magyarországra vonzásához nyisson utat. Ehhez a munkához kérem az ön és a tisztelt Ház közreműködését és együttműködé sét. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! “A közelmúlt megértésének, megismerhetőségének akadályai” címmel ugyancsak napirend előtti felszólalás ra jelentkezett Gulyás József frakcióvezetőhelyettes úr, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Öné a szó, képviselő úr. GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! A rendszerváltás előtti közelmúltunk megismerhetőségének a kér dése egy gyenge pontja a rendszerváltás utáni történetünknek. A visszatartott iratok tekintetében túl sok a homályos pont. Ilyen volt például az, hogy 1990 után is nagy számban tűntek el személyi kartonok, iratok, folytatódott a szabályszerűséget nélkülöző iratok megsemmisítése. A Magyar Köztársaság tulajdonát képező köziratokról van szó. Fel kell tenni a kérdést: miért nem vizsgálta ki ezt a rendszerváltás után egyetlenegy titokminiszter vagy egyetlenegy kormányfő sem? Milyen kompromisszumok mentén, inform ációkért cserébe mondtak le ennek a kérdésnek kapcsán a felelősség tisztázásáról? A szemtanúk még élnek. A legtöbb történet csak szándék kérdése, felfejthető. A jogállamiság következményével összhangban szükséges váltást az demonstrálná a legjobban, ha egy felől rekonstruálnánk és megnyugtatóan tisztáznánk, mi történt az iratokkal a rendszerváltás után, másfelől a lehető legtöbb irat minősítéséről, visszatartásáról lemondanának a szolgálatok, illetve a titokgazdák. Az elmúlt rendszer iratainak, legyen az pap ír alapú vagy bármilyen adathordozón tárolt dokumentum, közlevéltárakban van a helyük. Az egykori állambiztonsági szervek által keletkeztetett iratok lehető legteljesebb nyilvánosságának a kérdése, megismerhetősége, kutathatósága közügy. Ez nem az SZDSZ rö geszméje, hanem a rendszerváltást követő parlamentek valamennyi képviselőjének közös adóssága. Feladatunk a nemzet mint közösség önismereti igényének, a kutatás szabadságának a biztosítása, közös adósságunk az eltitkolt múltunk visszaadása az áldozatoknak és az új generációknak. Feladatunk és kötelességünk mindez, mert ez következik alkotmányos alapelveinkből. A Kenedibizottság több mint fél éve átadta jelentését a kormánynak. Érthetetlen, hogy az idő múlásával a megsemmisülés veszélyének kitett mágnesszal agokkal miért nem történt még semmi. Érthetetlen, hogy nem állt fel azóta semmilyen olyan új testület, vagy ha felállt - erről nem tudunk pontos részleteket , akkor miért kellett ennek a felállításával fél évig várni. Ugyancsak hónapok óta adós a kormány a Kenedijelentésben foglalt javaslatokra épülő törvény tervezetével, miközben pár hete az SZDSZ erre vonatkozó javaslatának tárgysorozatbavételét az MDFfel közösen akadályozta meg az MSZPfrakció. Válasszal tartozik a kormányfő a nyilvánosságnak azzal, hogy milyen konkrét lépéseket kíván tenni az elmúlt rendszer megismerhetősége érdekében. De válasszal tartozik a miniszterelnök és pártja mellett a többi
