Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 16 (196. szám) - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter):
877 akkor ez egy másik törvény lenne, ami szintén ezt mondaná ki. Ebben nem látok valami ördögtől való dolgot. Egyébként pedig, ha már az egyetemeket szóba hozta, az egyetemi autonómiát a törvény előírja. Ha ott az egyetemek esetében az autonómiát nem sérti ez a dolog, akkor nem igazán látom be, hogy az Akadémiánál miért sértené. Vagy ha ez mégiscsak az autonómiába ütközik, akkor pedig módo sítani kellene a felsőoktatási törvényt, képviselőtársam, oly módon, hogy az egyetemek maguk döntsék azt el, hogy kit neveznek ki professzornak, és áldás, békesség, másnak ehhez ne legyen köze. Mert akkor így lenne konzekvens. Azt gondolom tehát, hogy össz ességükben ezek az érvek kevésbé állták meg a helyüket. A minisztereket a köztársasági elnök kinevezi, ön ezt mondta, valóban ez a helyzet, közben azt is hozzátette, hogy ez formális. Ha a parlamenti választások során egy párt megszerzi a felhatalmazást a kormányalakításra, a parlamenti többség megválasztja a miniszterelnököt, és annak van joga megválogatni a minisztereit, akkor meg lehetne kérdezni azt is, hogy miért kell ezt a formális dolgot ide berakni. Nem vitatta ön, hogy ez így van. Nem látom be, hog y miért lenne problémás az, hogy az Akadémia elnökét a köztársasági elnök ezen a posztján formálisan megerősíti, megválasztásához pedig egy olyan természetű legitimációt nyújt, ami egyúttal magába foglalja még inkább azt, hogy a mindenkori akadémiai elnökn ek vannak olyan feladatai a magyar társadalomban, a magyar valóságban, amelyek túlnőnek, túlmutatnak az Akadémia tényleges falain. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : A vita folytatódik; úgy látszik, nemcsak akadémiai, de akadé mikus is lesz. Szabó Zoltáné a szó. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Pósán képviselő úr nagyon ügyesen érvelt, mert az én mondatomnak csak a felét idézte, és ügyesen abbahagyta ott, ahol érdekessé válik. Én nem azt mondtam, hogy mert a t örvény azt mondja, hanem azt mondtam, hogy a törvény azt mondja, hogy kinevezi. Nem azt mondja, hogy megerősíti, azt mondja, hogy kinevezi. Ugye, ez az érvelés ugyanaz, mint amikor valaki a Bibliából olvassa fel, hogy nincs Isten. Benne van, kétségkívül, h a jól emlékszem, Ézsaiás könyvében: “Én vagyok az Úr és több nincs, rajtam kívül nincs Isten, felöveztelek téged, bár nem ösmerél.” Ebből a versből ha valaki csak azt olvassa föl, hogy nincs Isten, akkor szöveghíven idézte a Bibliát, mégis hamisan. Azt gon dolom, képviselő úr is hamisan idézett engem, amikor odáig idézett, hogy a törvény mit mond. A törvény azt mondja az egyik esetben, az általa hivatkozott esetekben, hogy kinevezi. Ebben az esetben a törvény nem ezt mondja, és azt gondolom, hogy lehet formá lis értelme annak, hogy valamit köztársasági elnöki kinevezéshez kössünk, de az Akadémia elnökét nem kívántuk köztársasági elnöki kinevezéshez kötni. Akkor viszont megítélésem szerint nincs értelme annak, hogy a köztársasági elnök megerősítse vagy jóváhagy ja ezt a választást. Képviselő úrral ellentétben azt gondolom, hogy nem a köztársaság elnöke, vagy nem a parlament elnöke vagy nem az ENSZ főtitkára ad legitimációt a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, hanem az, hogy a magyar tudósok közössége őt válasz totta elnökévé. Ennél erősebb legitimáció egy tudós esetében nem létezik. Ha azt mondjuk, hogy az államtól kapja a tudomány a legitimációt, akkor olyan ingoványra merészkedünk, amit a magam részéről nem is szívesen gondolnék végig. Úgyhogy azt kérném képvi selő úrtól, megmaradhat közöttünk ez a vita, de azt, hogy a köztársasági elnök legitimálja az Akadémia elnökét a jóváhagyással, ezt azért felejtsük el sürgősen. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Pósán László kíván válaszolni.