Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter):
786 Hány és hány olyan ügyről tudunk, amikor ilyen esetben valamilyen összeggel, amennyiben a büntetőjogi felelőssége később nem lesz megállapítható, nem kell beszámítani a z előzetes letartóztatás idejét, és a többi, és a többi, azaz az derül ki, hogy az illető büntetőjogi felelőssége nem áll meg, és a kényszerintézkedéseket - és több minden mást, például a zár alá vételt - fel kell oldani. Azt is nagyon gyakran lehet tapasz talni, hogy valakinek a vagyonát zár alá veszik, megindítanak vele szemben egy eljárást, és annak során történik ez az intézkedés, majd később kiderül, hogy ez nem volt feltétlenül indokolt, és feloldják a zárlatot. Látszólag semmilyen kár nem érte az ille tőt, mert csak abban a tekintetben korlátozták a rendelkezési jogát, hogy a saját vagyonával úgy rendelkezzen, ahogy azt egyébként normál esetben tehetné. Nos, ilyen esetekre is bőven lehet példát felhozni, hogy ezzel a rövid ideig tartó zár alá vétellel s zintén tökéletesen tönkre lehet valakit tenni. Természetesen nem szándékosan, senki ne erre gondoljon, mert az sokkal rosszabb helyzet, ha ez valakivel szemben szándékosan történik. Itt egyáltalán nem szándékosságról van szó, egyszerűen csak következmények ről beszélünk. Úgy gondolom, hogy ezen mindenképpen érdemes elgondolkozni, például Rétvári Bence képviselő úr 793. pont alatti módosító javaslatán, amely úgy szól: “Az állam köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet bíróság, illetve más állami hatóság a közh atalom gyakorlása körében tanúsított jogszabálysértő magatartásával okozott, feltéve, hogy a kár megtérítésére harmadik személy nem kötelezhető. A magatartás akkor tekinthető jogszabálysértőnek, ha azt az erre biztosított jogorvoslati eljárásban meghozott jogerős határozat megállapította.” Akár ezt is, de más egyéb megfontolandó rendelkezést is indokoltnak tartanék beilleszteni a polgári törvénykönyv keretei közé, ugyan a Ket. most már illetékvisszafizetési kötelezettséget és sok minden más pozitív dolgot is tartalmaz, véleményem szerint ez az irány nagyon jó és helyes. El kellene tudnunk érni azt, hogy ha valakivel szemben egy ilyen eljárás keretében úgy történnek intézkedések, hogy arra vonatkozóan senki nem kötelezhető kártérítésre, és kiderül az ártatla nsága, vagy az, hogy vele szemben jogszabálysértően jártak el, akkor valamilyen módon mindenképpen követelni lehessen azt a kárt, ami őt érte, hiszen nyilvánvalóan senkinek nem hiányzik az, hogy előzetesbe tegyék, a vagyonát zár alá vegyék, vagy vele szemb en indokolatlanul hozzanak valamilyen közigazgatási határozatot. Véleményem szerint ezt indokolt lenne átvizsgálni, és sokkal erőteljesebben megjeleníteni a közigazgatási felelősséget, az állami hatóság általi felelősséget. Ez nagymértékben segí tene abban is, hogy a visszaélésszerű joggyakorlás jelentősen csökkenjen a hivatalok részéről. Nagyon nehéz ezt elérni, mert az, akivel szemben eljárás folyik, az ügyek döntő többségében azt gondolja, hogy vele szemben visszaélésszerűen folyik az eljárás, és sértve érzi magát. Ettől persze el kell tekinteni, mert az ilyen típusú értékítéletek nem nagyon objektívek, hiszen az érintett nem tudja objektíven megítélni a helyzetét. Ugyanakkor valóban nagyon sokszor keletkeznek úgy súlyos károk az állampolgárok, vállalkozások oldalán, hogy annak, akivel szemben eljárás folyik, az eljárás közepén azt mondják, hogy bocs, nem történt semmi, rendben van, és ott áll az illető megkopasztva, anyagilag tönkretéve, és az égvilágon semmit nem tud kezdeni. Nem hiszem, hogy i lyen esetben nem kellene megjeleníteni az állam felelősségét, és annak, aki a hatóság nevében visszaélésszerűen, szabálytalanul, törvényellenesen járt el - lehetne sorolni , annak a felelősségét az intézményen belül valamilyen módon szabályozni kell, és a kkor egészen biztosan jobban meggondolják azok, akik hatósági jogkörben eljárva ilyen jellegű kárt okoznak, hogy érdemese a saját felelősségüket megalapozóan is eljárni az ilyen típusú ügyekben. Nagyon szeretném, ha ebben a tekintetben a tervezetthez képe st is szigorúbb szabályozást tudnánk megteremteni. Egyébként már ezt is komoly előrelépésnek tartom a jelenleg hatályos törvényi rendelkezésekhez képest. Köszönöm szépen a türelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre Szép Béláé a szó.
