Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
784 hogy az elesett helyzetben élők között is kiemelkedően támogatásra, segítségre, méltányos eljárásra szorulnak azok a károsultak, akik me gélhetésük alapjait veszítik el, ennek következtében káruk megtérítésére járadékot lehet és kell megállapítani. Ebben az esetkörben jövedelmet vagy tartást pótol a megállapított járadék. (18.00) Mindennek következtében kiemelt jelentősége van annak, hogy a károsult valóban a kieső jövedelemhez vagy a ténylegesen elmaradó tartáshoz juthasson hozzá. A törvényjavaslat az ötödik könyv 483. §ában a jövedelemkiegyenlítés szándékával úgy rendelkezik, hogy a jövedelempótló járadékot a káresetet megelőző három évbe n elért rendszeres jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani. A hároméves időtartam álláspontunk szerint méltánytalanul hosszú, nem tükrözi a gazdaságban, a foglalkoztatásban, valamint a jövedelmi viszonyokban viszonylag gyorsan beálló változásokat, így elfogadhatatlanul torz, méltánytalanul eltérő járadékösszegeket hozna létre, amely méltánytalanság nagy valószínűséggel egyforma eséllyel sújthatná mind a károsultat, mind a kártérítésre kötelezettet. Az ajánlás már említett 771. pontjában orvosolni k ívánjuk ezt a helyzetet, amikor is arra teszünk javaslatot - és itt figyelemmel kívánunk lenni arra is, hogy a károsodás nyilvánvalóan nem előre kiszámíthatóan, hanem sorsszerűen, véletlen időpontban következik be , hogy a járadékszámítás alapjául szolgál ó idő a számbavételre és igazolásra alkalmas, de a javaslatban szereplő három évnél lényegesen rövidebb, egyébként a jelenleg hatályos szabályozással megegyező egyéves időtartam legyen. A járadék alapjául szolgáló időtartamon túl az intézmény elnevezésével összefüggésben szeretnék még egy megjegyzést tenni. A szakértői javaslat a baleseti járadék fogalmat használja, míg az előttünk fekvő javaslat a keresetpótló járadék fogalmat kívánja alkalmazni. Kérdés, hogy a sokat hangoztatott kritikákhoz képest melyik megfogalmazás a szabatosabb, a pontosabb. Nem vitatható tény, hogy nemcsak balesetből, hanem sok más károkozó magatartásból is származhatnak olyan károk, amelyek jövedelemkiesést vagy az elmaradó tartás pótlását teszik megalapozottá. Mindennek következtébe n egyértelmű a következtetés, hogy nem a szakértői javaslat fogalomhasználata az elvárhatóan következetes, magas színvonalú, hanem ezt az igényt a kormány által előterjesztett törvényjavaslat teljesíti. De ezt támasztja alá, hogy a kötelező egészségbiztosí tás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 51. §a a baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetére biztosított ellátás egyik formájaként szabályozza, biztosítja a baleseti járadékot. Lényegében egy speciális ellátásra szűkítetten lefoglalja ezt a f ogalmat. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előzőekben taglalt kérdés, vagyis a kiszolgáltatott helyzetben lévők jogainak megóvása érdekében jelentős az a módosító javaslatunk is, amely az ajánlás 792. pontja szerint ismerhető meg, amely megteremtené az egyérte lmű és általános kártérítési felelősségét a jogosulttal szerződéses jogviszonyban álló kötelezett által harmadik személynek okozott kárért, amely felelősség a jogosultat addig terhelné, amíg a károsult számára az ismeretlen károkozót meg nem nevezi. Ez a j avaslat egyébként megfelel a szakértői javaslatban foglaltaknak, amelyre figyelemmel is kérjük, várjuk támogató szavazataikat. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Hankó Faragó Miklós következik. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Két témakörhöz szeretnék hozzászólni a vita e szakaszában. Az egyik az, amelyiket Salamon László képviselő úr is érintett, ez az atomkárokért viselt felelősség szabályairól szóló rendelkezés. Nekem is sok problémám van ezze l a módosítással, bár rögtön azt is hozzá kell tennem, ahogyan úgy éreztem, Salamon László sem, én magam sem érzem igazából vitapartnernek az ügyben magam, hiszen az atomenergiáról szóló törvény, illetve az atomkárért felelősséggel kapcsolatos szabályokat tartalmazó másik törvény nincs
