Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZÉP BÉLA (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
780 tartalommal, amelyet a módosító javaslat előterjesztői itt rögzítettek, egy család mellett, egy beteg mellett - vállalkozásról már kevésbé gondolom, de legink ább egy család mellett - valamilyen segítői tevékenységet végeznek, természetesen ellenérték fejében, különböző módon. Ez létezik Magyarországon is, nagyon sok esetben; létezik külföldön. Amikor a rendszerváltás idejét éltük, és megnyíltak a határok, akkor például Szombathely környékéről, de nyilván máshonnan is a nyugati határon átlépve közeli településeken nagyon sokan vállaltak - attól tartok, alapvetően feketén, de ettől még a dolog létezett, most már esetleg szabályosan is - hasonló jellegű tevékenység et, és végeztek ilyen munkát, eltérő tapasztalatokkal. Voltak, akiknek nagyon jók voltak a tapasztalatai, voltak, akiknek rosszak. Nem tudom, hogy az osztrák jog például ismerie ezt a fajta jogviszonyt, s milyen módon kezeli. Kétségtelen tény, hogy valaki nek a helyzetét kihasználni egy ilyen szituációban számomra összeegyeztethetetlen bármilyen jogi normával vagy erkölcsi normával, mert legyünk őszinték, ez gyakran előfordul. Az a speciális viszony, amely ilyen esetekben kialakulhat a felek között, bizony visszaélésre is lehetőséget ad. Biztos, hogy nagyon sok példát lehetne erre is felhozni. Nagyon jó lenne, ha ilyesmi nem történhetne meg. Azonban lehet, hogy hibát követünk el akkor, ha úgy teszünk, mintha erre vonatkozóan semmilyen szabályozás nem lenne s zükséges. Nem tudom, hogy milyen lehet egy jó szabályozás erre vonatkozóan, lehet, hogy érdemes esetleg valamilyen külföldi példát figyelembe venni. Engem részben az késztetett felszólalásra - a kritikai észrevételek mellett , hogy Szép Béla képviselő úr szembeállította a munka törvénykönyvével ezeket a rendelkezéseket, és hiányolta, illetve, amikor az összevetést megtette, akkor részben elmondta, hogy miben térnek el egymástól, és mely garanciális feltételeket vagy garanciális jogokat nem tartalmazza ez a módosító javaslat, szemben a munka törvénykönyvével, ami ilyeneket tartalmaz. Nagyjából ekkor határoztam el, hogy felszólalok, mert ugyanakkor azt meg nagyon határozottan gondolom, hogy a ma hatályos magyar munka törvénykönyve egy gyalázatos jogszabály, g yalázatos törvény, nagyon megérett arra, hogy alapvetően megváltoztassuk. (17.40) Mert ha sok rossz elmondható esetleg ezzel a módosító javaslattal kapcsolatban, akkor ennek az ellentételezéseként ugyanígy összevethető a jelenleg hatályos munka törvényköny vével, és alig kevesebb rossz mondható el arról is a felelősségtől kezdve egy csomó mindenre. Az, hogy ma Magyarországon a munkavégzés a munkahelyeken ilyen hatékonysággal, illetve inkább úgy kellene fogalmazni, hogy ennyire nem hatékonyan folyik, az igen jelentős mértékben köszönhető a munka törvénykönyvének, a jelenleg hatályos munka törvénykönyvének. Tehát ha azt szeretnénk, hogy Magyarországon a termelékenység, mondjuk, a nyugateurópai színvonalhoz közelítsen, akkor bizony azt kell hogy mondjam, hogy e zzel a munka törvénykönyvével, ha csak ez az egy negatív tényező marad fenn, és minden máson sikerül javítanunk, akkor sem történik változás, nem hiszem, hogy lesz pozitív változás. Tehát osztom a kritikai észrevételeket az ebben a javaslatban megfogalmazo ttakkal kapcsolatban, de sajnos legalább annyira igaz az ezzel szembeállítható, mert egyébként nagyjából valóban egy munkajogi jellegű jogviszonyhoz hasonlítható, elképzelhető, hogy megbízáshoz is; az elemek egyaránt megtalálhatók mindkét jogviszonyra vona tkozóan. Én tehát nem akarom a javaslat pártját fogni, azt azonban érzékelem, hogy mi vezethette a képviselő kollégákat, amikor megfogalmazták ezt. Egyébként szerintem - bocsánat a kifejezésért - igen szakszerűtlenül van kialakítva maga a normaszöveg is. N yilván nem a képviselő urak, az előterjesztő képviselő urak tették, hanem valakit megbíztak, és az végezte el ezt a szövegezést. Szerintem kodifikációs szempontból sem jó a normaszöveg, sok helyen pontatlanságot, félreérthető, jogszabályba nem nagyon illő szöveget tartalmaz, de ez jóval kevésbé fontos, mint a tartalmi elemek. Szóval azt én elképzelhetőnek tartanám, hogy erre vonatkozóan amely ötlet, amely motívum a képviselőket vezérelte, hogy egy ilyen javaslatot megfogalmazzanak, ezzel kellene foglalkozni , ezzel talán érdemes lenne foglalkozni,
