Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZÉP BÉLA (MSZP):
773 körében gyakorlatilag a munkáltatója, aki gazdálkodó szervezet, állami költségvetési szerv, szövetkezet, érdekképviseleti szerv, társadalmi sz ervezet, egyesület, gazdasági munkaközösség, polgári jogi társaság vagy egyéb szervezet lehet, számára természetesen elvégezheti ezeket a feladatokat, és semmi akadálya nincs annak, hogy gyakorlatilag azonos jogokat gyakoroljon, természetesen a törvényerej ű rendeletben meghatározott körben és korlátozással. Ha felmerül, hogy ez egy régi jogszabály, és már nem igazán korszerű, akkor jelzem, hogy 2007ben iktatott be egy új 23. §t a törvényalkotó, amelyben megállapította, hogy az európai joggal megegyező és annak megfelelő ez a szabályozás. Köszönöm. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, ehhez a szakaszhoz több képviselő nem kíván szólni. (Jelzésre:) Szép Béla még szeretne hozzászólni ehhez a szakaszhoz? (Dr. Szép Béla jelzésére:) Akkor még nem zárom le, a képviselő úr normál felszólalása következik. Parancsoljon, öné a szó. DR. SZÉP BÉLA (MSZP) : Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Elnézést, itt az ember nem tudhatja, ki van még a monitor túlsó végén, hiszen ez t csak a tisztelt elnök úr láthatja. Úgy gondolom, van néhány ajánlási pontban szereplő módosító javaslatunk, amiről mindenképpen szót kell ejteni, különös tekintettel azért, mert az imént Salamon képviselőtársam kritikai megjegyzésekkel illette ezen jogin tézményeket, és szeretném azokat az indokokat a tisztelt Ház elé hozni, amelyek indokolttá teszik, hogy ezek az új kódex részévé váljanak. Nevezetesen és elsőként az ajánlás 572. és 679. pontjában foglalt módosító javaslatokról szeretném a véleményemet elm ondani. Ezekkel a javaslatokkal eleget kívántunk tenni a szakértői javaslat azon törekvésének, hogy a polgári törvénykönyv mint a magánjogot átfogóan szabályozni kívánó kódex, lehetőleg teljeskörűen szabályozza a gazdasági életben nagy számban kötött, sajá tos jegyekkel önállóvá vált szerződésfajtákat. (17.00) Ez a két javaslat azt szolgálja továbbá, hogy az eddig is hagyományosan szabályozott engedményezés, valamint a gazdasági, pénzügyi szektor fejlődésével előtérbe került és egyre nagyobb számban alkalmaz ott faktoringszerződés szabályai, ismérvei és feltételei egyértelműen meghatározottak, egyben elkülöníthetőek legyenek. A jelenleg hatályos, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint a faktoringtevékenység a pénzkölcsönnyújtá s egy fajtája, ami követeléseknek az adóskockázat átvállalásával vagy anélkül történő megvásárlását, megelőlegezését, valamint leszámítolását foglalja magába, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi el. A magyar bíróságok gyakorlata alapján a faktorálás lényegében eladásnak minősül, amelyre - erre Salamon képviselőtársam is utalt - az engedményezés szabályai alkalmazandóak. A magyar gyakorlat ugyanakkor megkülönbözteti egymástól a faktorálás t, ami a követelések megvásárlását jelenti, és a követelések megelőlegezését, amely hitelnyújtásként értékelendő. Magyarországon kizárólag hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások jogosultak ilyen szolgáltatást nyújtani. Az egyértelmű fogalommeghatározás é rdekében módosító javaslatunk egyértelművé kívánja tenni a faktorszerződés fogalmát, tartalmilag a következők szerint. Faktorszerződés alapján a faktorvállalkozással szerződő fél arra vállal kötelezettséget, hogy fennálló vagy jövőbeli követelését részben vagy egészben a faktorra ruházza, amely díjazás ellenében köteles az átruházott követelés fejében járó ellenszolgáltatást a jogosultnak részben vagy egészben megelőlegezni, vagy a követelés átruházására tekintettel a jogosultnak kölcsönt nyújtani, továbbá az átruházott követelést nyilvántartani, esedékessé válását követően érvényesíteni, illetve behajtani és a jogosult irányába elszámolni.
