Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
757 Én magam is kérem képviselőtársaimat, támogassák eze n módosító javaslatunkat. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Salamon képviselő úré a szó. Parancsoljon! DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném előrebocsáta ni, hogy ebben a vitaszakaszban tíz olyan problémát írtam fel, amihez szeretnék hozzászólni. Nem biztos, hogy egy normál felszólalásba belefér, de akkor majd ismételten szót fogok kérni. Akkor kapcsolódnék azokhoz a kérdésfelvetésekhez, amelyeket Rubovszky képviselőtársam és Vitányi képviselő úr a felszólalásában már érintett. Magam is szeretnék röviden szólni az 504. ajánlási pontban szereplő fő problémakörről, a megtámadási határidő kérdéséről, illetőleg az 527. számú ajánlásban foglalt módosító javaslatr ól. Tisztelt Országgyűlés! Amikor elolvastam a megtámadási határidő megváltoztatására irányuló szabályt, tehát hogy a régi, több évtized óta alkalmazott egyéves határidő két évre emelkedjék meg, amíg az indokolást nem olvastam el, addig próbáltam találgatn i, mi állhat e mögött a javaslat mögött, mert a józan ész alapján semmiféle olyan magyarázatot, ami úgy kézenfekvő lett volna, nem találtam. (15.30) Megpróbáltam számba venni a különleges megfontolások lehetőségét is. Az egyik lehetősé g, hogy talán azért gondolta a kormány, hogy megváltoztassa ezt, hogy ne legyen olyan egyhangú ez az intézmény, a törvény, vagy esetleg valami baja van a páratlan számokkal, ne egy év legyen a megtámadási határidő, hanem legyen két év. További gyanú esetle g az, hogy egy kicsit tegyük bonyolultabbá a polgári jogi vizsgára felkészülők helyzetét, a memóriájukat erőltessük meg, eggyel több számot kelljen megtanulni. Bevallom őszintén, nekem még a Hyppolit, a lakáj című film is eszembe jutott, ami nagyon emlékez etes Csortos Gyula és Kabos Gyula játéka miatt. Ott van egy jelenet, amikor Hyppolit, Csortos Gyula játssza, megkérdezi Schneider urat, Kabos Gyulát, hogy mikorra parancsolja a nagyságos úr a fürdőt. Mondja a Kabos, hogy hétfőn 8 órára. És kedden? Kedden? Kedden negyed 9re. Ne haragudjanak, de ennél több logikát nem tudtam felfedezni ebben a javaslatban. Aztán mégiscsak rászántam magam, Szép képviselő úr intelmeinek megfelelően az indoklást is elolvastam; ez természetesen hozzátartozik a felkészüléshez. Az ehhez a szabályhoz fűzött indoklás teljességgel képtelennek és elfogadhatatlannak tűnt számomra. Nézzük meg, hogy miről is van szó tulajdonképpen a megtámadási jogban! Arról van szó, hogy ha valaki a szerződés megkötésénél tévedésben volt, megtévesztették , vagy feltűnően aránytalan értékkülönbséget takart a szolgáltatás és ellenszolgáltatás viszonya a szerződés megkötésekor, ebben az esetben nyílik meg a lehetősége a sérelmet szenvedő fél számára a szerződés megtámadásának. A hatályos polgári törvénykönyv úgy szabályozza ennek a jognak az érvényesítését, hogy a megtámadási jogot a tévedés, megtévesztés felismerésétől, illetve feltűnően aránytalan értékkülönbség esetén a szerződés megkötésétől számított egy éven belül írásban kell közölni a másik féllel, és a megtámadás eredménytelensége esetén haladéktalanul bírósághoz kell fordulni. Tisztelt Bíróság! Tisztelt Országgyűlés! Olyan szép a téma, hogy visszarepül az ember lélekben a bíróság padjai közé. (Derültség.) Tisztelt Országgyűlés! Teljesen életszerűtlen, hogy valaki, aki felismeri azt, hogy tévedés történt, vagy hogy becsapták, vagy olyan szerződést kötött, ami abszolút előnytelen számára, mert óriási különbség van a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között, amikor ezzel a helyzettel tisztába kerül, ne m azonnal érvényesíti a jogát. Teljesen életszerűtlen. Nem is tudom, hogy a gyakorlatban merülte fel ezzel az egyéves határidővel kapcsolatban bármikor is bármiféle probléma. Ha már nem tetszik ez az egy év, akkor inkább azon lehetne gondolkodni, hogy ezt a határidőt rövidítsük. Tudniillik az az életszerű, hogy ha valakit ilyen sérelem ér, akkor a