Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
735 FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látom, hogy megakadályozzuk TuriKovács képviselőtársunkat abban, hogy elhagyja az üléstermet; én is az ő hozzászólásához szeretnék egypár gondolatot hozzáfűzni. “Két személy tartós életközössége megvalósíthat olyan értékeket, hogy az érintettek személyi méltóságának egyenlő figyelembevétele alapján az együtt élő személyek nemétől függetlenül igényt tarthat jogi elismerésre.” Ezt az Alkotmánybíróság 14/1995ös határozatából idéztem, mely határozat megállapítja az azonos neműek érzelmi közösségben való együttéléséhez fű ződő jogi elismerés tényét, amely hosszú ideje artikulálódik a magyar társadalomban. Az Országgyűlés 2007 decemberében a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló törvény megalkotásával kísérletet tett arra, hogy mind az azonos, mind pedig a különneműek eg yüttélését jogi relevanciával ruházza fel. Ismert mindnyájunk számára az Alkotmánybíróságnak e témában hozott határozata, amely egyrészt azért nyilvánította alkotmányellenesnek a törvényt, mert a jogalkotó és maga a törvény homogén csoportként kezelte a kü lönböző és az azonos nemű személyek párkapcsolatait. Az Alkotmánybíróság ezzel egyidejűleg kimondta azt is, hogy az azonos nemű személyek számára, akik az alkotmány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az alkotmány korlátai között biztosítania kell egymás irányába a házastársakhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként való kezelésüket biztosítja. Mindebből arra következtethetünk, hogy az azonos neműeket a jog- és esélyegyenlőségből következően a különneműekkel azonos sz inten illeti meg az együttélési formák jogi védelme. Ez a törvényjavaslat az alkotmánybírósági határozat nyomán ennek megvalósítására törekszik. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Folytatva a kétperces hozzász ólásokat megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak, Fidesz. DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Erről a füzetről senki nem beszélt - minden képviselőnek bent volt a postájában , amit a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából készítettek. Ennek a kutatási zárójelentését mondanám el. Ma még ugyan csak a regisztrált élettársi viszonyról beszélünk, de holnap már akár a gyermekek örökbefogadásáról, és egyéb más is szóba kerülhet, ugyanis ez a kut atási zárójelentés a következő ajánlást fogalmazza meg a politikai döntéshozók számára: a jogegyenlőség biztosításának legegyszerűbb módja a házasság intézményének megnyitása; az örökbefogadással kapcsolatosan az azonos nemű párok által közösen nevelt gyer mekek örökbefogadásának lehetővé tétele; iskolai toleranciaprogram és képzések szükségessége, ahol is már 2000ben elkezdték a “Melegség és megismerés” című oktatási programot, hogy a középiskolai tanulók biztonságos környezetben fejlődhessenek, írja ez az összefoglaló. 2004től pedig a tanárok és a pszichológusok részére is tartanak képzéseket. A pedagógusok kötelező továbbképzését javasolja, s ennek keretében biztosítani kellene olyan akkreditált képzést, amelyben többek között a fiatalok és a diákok prob lémáira is fokuszálnak, akik ilyen közösségben élnek. Aztán: az ajánlás az esélyegyenlőségi tervek kiterjesztését a munkavállalókra is előírja, ugyanis azt mondja, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törv ény 36. §a kimondja, hogy az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és a többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek a munka törvénykönyvéről szóló 1952. évi XXII. törvény 70/A. §a szerinti esélyegyenlőségi terve t elfogadni, s ebben az esélyegyenlőségi tervben kellene szerepeltetni tehát a leszbikusoknak, a homoszexuálisoknak, azonos neműeknek s a többi elnevezett emberek jogait. Azt gondolom, hogy ez elég érdekes dolog, mert egy munkáltató nem eszerint alkalmazza az embereket, hanem a tudásuk és
