Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 16 (188. szám) - Katanics Sándor (MSZP) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “Hogyan vizsgázott a középiskolai felvételi?” címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Áder János): - KATANICS SÁNDOR (MSZP):
74 Ebben az évben történt az meg először, hogy a középfokú iskolák írásbeli felvételi vizsgá t csak akkor írathattak elő, ha azok bekapcsolódtak az országosan egységes feladatsorok megíratásába. Így egy lényeges könnyítést sikerült az egyébként sokszor jelentősen túlterhelt diákok érdekében bevezetni. Nem kell már diákok ezreinek egyik iskolából a másikba vándorolva napokon keresztül megmérettetni magukat, sokszor igencsak különböző nehézségi fokú feladatsorok sokaságán keresztül. Kétszer írásbeli vizsgákon, pontosabban egy nehezebb magyar és matematika feladatsor megírásán csak abban az esetben ve hettek részt a diákok, ha egy úgynevezett tehetséggondozó középiskola valamelyik képzési formájára is jelentkezni kívánnak. Országszerte ettől a tanévtől 19 olyan középiskola van, amelyik bekapcsolódott ebbe a tehetséggondozó középiskolai programba. Mindez ek alapján kérdezem államtitkár úrtól, tudnake már az írásbeli vizsgák megíratása után véleményt formálni arról, hogyan vizsgázott az új középiskolai felvételi eljárás. Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kérdésre Arató Gergely államtitkár úr fog válaszolni. ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen, mint ahogy ezt képviselő úr említette, február 20ig kell a diákoknak dönteniük a rról, hogy melyik intézménybe adják be a jelentkezésüket. Ezért aztán az új felvételi rendszer minden tapasztalatát még korai lenne megvonni. Éppen ezért elsietettek azok a nyilatkozatok, ittott látok ilyet, amelyek arról beszélnek, hogy micsoda bajokat o koz, pontegyenlőséget és sokfajta problémát ez a felvételi rendszer. Hiszen egyikünk sem rendelkezik a jövőbe látás képességével, aligha van ma valaki, aki meg tudná mondani azt, hogy esetleg a felvételi jelentkezések nyomán lehete ilyen probléma. A valós zínűsége kicsi, meglehetősen sok forrásból szerzik egyébként a diákok a pontokat. Mi vezetett arra, hogy a felvételi rendszerben ezt a változást végrehajtottuk, és ezt így meghirdettük? Alapvetően az volt az oka, hogy szerettünk volna egy olyan felvételi r endszert teremteni, amelyik egyrészt egyszerűbb a diákok számára. Tudniillik általuk is ismert, világos követelmények alapján egy ellenőrzött, kiszámítható írásbeli vizsgán mérethetik meg, mutathatják meg a tudásukat. Másrészt szerettük volna azt is, hogy ez könnyebbséget jelentsen az általános iskolák számára. Hiszen mostantól kezdve minden általános iskola nagyon világosan tudja, hogy akár a negyedik évfolyamban, akár a hatodik évfolyamban, akár az általános iskola végén milyen tudást kell tudnia a diákna k ahhoz, hogy eredményesen szerepelhessen a felvételi vizsgán, mit kell tudnia ahhoz, hogy eredményesen bekerülhessen a középiskolába. Ma még szokatlan ez a fajta rendszer, ma még szokatlan az, hogy alapvetően írásban vizsgáznak a diákok, legalábbis a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, de azt már évtizedek óta megszoktuk, hogy nagyon hasonló rendszer működik a felsőoktatás vonatkozásában, és ahogy a felsőoktatásban alapvető érdek az, hogy egy kiszámítható, világos, átlátható verseny legyen, így van ez a közoktatás területén is. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Viszontválaszra megadom a szót Katanics Sándor képviselő úrnak. KATANICS SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm. A következő tanévben a középfokú oktatási intézményekben a kilencedik évf olyamon tanulmányaikat folytató diákok esetében a most zajló felvételi vizsgáknál szóbeli vizsgákon is javíthatják teljesítményüket és pozícióikat a felvételiző diákok. Szóbeli vizsgát viszont csak azok a középfokú iskolák írhatnak elő, amelyek a tanulmány i eredmények beszámításán túl előírták az országosan egységesen megszervezett írásbeli vizsgákon való részvételt is. A szóbeli vizsgákon szerezhető pontszám nem lehet több, mint az összpontszám 25 százaléka. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban a tanulm ányi eredmények figyelembevétele mellett viszont csak az
