Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES ILONA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
713 “Az azonos nemű személyek számára, a kik az alkotmány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az alkotmány korlátai között biztosítania kell egymás irányában a házastársakéhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként kezelésüket biztosítja.” (11.50) Egyértelmű az alkotmánybírósági határozat után az is, hogy a megsemmisített törvény az azonos nemű párok vonatkozásában nem volt alkotmányellenes. Idézem újra az Abhatározatot: “Az Alkotmánybíróság megállapítja: az azonos nemű személyek számára a bejegyzett élettárs i kapcsolat jogintézménye létrehozása nem alkotmányellenes” - szól az alkotmánybírósági határozat indoklása. Az is egyértelmű az Abhatározat után, hogy nincsen alkotmányos akadálya annak, hogy az azonos nemű párok esetében a házassággal majdnem azonos tar talmú jogintézmény jöjjön létre. Újra csak az alkotmánybírósági döntés szövegét idézem: “Csak a különnemű párok esetében nem lehet alkotmányosan létrehozni egy, a házassággal majdnem azonos tartalmú jogviszonyt.” Ez a helyzetnek, ha tetszik, a jogi megköze lítése, de a tegnapi bizottsági vitában ennél talán még egy kicsit nagyobb hangsúlyt kapott, a jogi megítélésnél talán egy picit még nagyobb hangsúlyt kapott a dolognak az emberi, időnként a teológiai jellegű megközelítése is. Meglehetősen parázs vita volt ahhoz képest, hogy tegnap délben ülésezett az emberi jogi bizottság, és egy órakor kezdődött a plenáris ülés, tehát valamennyire be voltunk szorítva egy időkeretbe, de ehhez képest is meglehetősen parázs és élénk vita folyt. A többségi vélemény, azt gondo lom, összefoglalható úgy, hogy nemcsak az alkotmányos és egyéb jogi helyzet, nemcsak az Alkotmánybíróságnak az itt többször idézett döntése magyarázza és indokolja azt, hogy miért van szükség egy ilyen törvénymódosításra, hanem ha tetszik, egész egyszerűen alapvető emberi érzések, mások életének, életvitelének, mások személyes tulajdonságainak tolerálása, tiszteletben tartása is azt diktálja, hogy a Magyar Országgyűlés előrelépjen ezen a területen, és az államtitkár úr által is idézett országokhoz hasonlóan - nyilván ebben a vitában később még sokan fogunk különböző nemzetközi példákat mondani , szóval, hogy az államtitkár úr által is idézett nemzetközi példákhoz hasonlóan Magyarország is lépjen egyet közelebb a világnak ahhoz a feléhez, ahol ezzel a társad almi jelenséggel, történetesen azzal, hogy minden társadalomban emberek egy meghatározott kisebbségben lévő csoportjának veleszületett tulajdonsága, ugyanúgy, mint a szeme színe vagy a haja színe, veleszületett tulajdonsága, hogy a saját neméhez vonzódik; szóval Magyarország is nézzen végre szembe ezzel a dologgal. Magyar állampolgárok élnek köztünk több tízezren, több százezren, semmi mást nem szeretnének ők is, csak jogbiztonságban és boldogságban élni egymással. Az emberi jogi bizottság többségének vélem énye szerint ehhez nekik természetesen ugyanolyan alapvető emberi joguk fűződik, mint bárki másnak ebben az országban, és a magyar parlamentnek pedig az a feladata, hogy a jogegyenlőség irányába tegyen egy újabb lépést, ezért támogatja az emberi jogi bizot tság többsége ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Ékes Ilona képviselő asszonynak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti. ÉKES ILONA , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkön nyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/8847. számú törvényjavaslatot nem támogatjuk, sőt általános vitára alkalmasnak sem tartjuk. Az Alkotmánybíróság valóban kimondta az indoklásában azt a mondatot, hogy “az azonos nemű személyek számá ra azonban, akik az alkotmány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az
