Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
687 hogy a válság kapcsán bármennyire problémás is ennek az ágazatnak a működtetése, az ágazat eredménye meg fogja haladni a tavalyi év 71 milliárd forintos nyereségét. Azt is el kell mondani, hogy mi már akkor, amikor még nem volt válság, egy elég komoly fejlesztési programmal álltunk elő, hiszen az 1300 milliárd forintból a versenyképesség javítására szántunk 600at, és szeretném elmondani képviselő úrnak, hogy ebből jelenleg 340 milliárd forint a termelők kezében van határozat fo rmájában. Szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy ez egy hétéves program. Az igaz, hogy a mostani válságnak főleg a pénzügyi része nagyon megnehezíti ezeket a beruházásokat, és további intézkedéseket kell hoznunk azért, hogy ne akadjanak meg, hanem mindenki be tudja befejezni azt az alapanyagtermelő, javító beruházást, amivel tovább javulhatnak a piaci pozícióink. Ehhez nyilván az kell, hogy néhány héten belül hozzájuthassanak előleghez, mint a többi beruházás, valamint az is kell, hogy újab b hitelkonstrukciók nyíljanak meg. Ezzel kapcsolatban annyit elmondanék, hogy sikeresen vezettük le azt a gabonatúltermelési válságot, amit már intervenciós védelem se tudott kezelni. Egyetlenegy szem kukoricánk sem maradt kint, és azt is mondhatom, hogy é rdemes volt kivárni és a közraktár típusú hitelezésben részt venniük a termelőinknek, hiszen jelentősen növekszik ezeknek a termékeknek az ára, ahogy mi azt már tavaly ősszel is jeleztük. Amikor képviselő úr azt mondja, hogy mennyi pénzt vontunk ki ebből a rendszerből, akkor szeretném emlékeztetni arra, hogy az Orbánkormány utolsó évében a magyar mezőgazdaság közvetlen támogatása 198 milliárd forint lett úgy, hogy mi az utolsó félévben hozzátettünk körülbelül 30 milliárdot bizonyos akut problémák kezelése miatt. Tehát 150 milliárdról indultunk. A támogatás az idén - ha a beruházásoknál sikerül elérnünk azt a gyorsítást, amit tervezünk - meg fogja közelíteni az 500 milliárdot. Képviselő úr, nem vont el senki semmit. Egy tény, hogy azok a válsághatások, amik hozzánk is bejöttek, azt eredményezték, hogy nem tudjuk garantálni mindenkinek a növekményt, csak annak az állattenyésztési ágazatnak - s ez 17 milliárd forint lesz 2009ben , amely a legnagyobb bajban van. De azt nem tudjuk garantálni, hogy a növényi ala panyagtermesztők, akik egyébként is jobb pozícióban vannak, további bővítéshez jussanak. A nemzeti forrásokat látva úgy gondolom, ott az is nagy eredmény, ha szinten tudjuk tartani az idei kifizetéseket, amelyek során 43 ezer forint/hektárban részesülnek. Képviselő úr, nyilván van válság, de pánikot nem kell kelteni, hanem határozottan és keményen kell dolgozni, hogy még jobb legyen az ágazat pozíciója. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak napirend előtt i felszólalásra jelentkezett Rétvári Bence frakcióvezetőhelyettes úr, a Kereszténydemokrata Néppártból. DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Otthon helyett pofont kaptak az elmúlt öthathét é vben az MSZPSZDSZkormányoktól a fiatalok. 2003ban az elfogadott 2004es adótörvények, a 2004ben elfogadott törvények és a 2007ben elfogadott törvénymódosítások a fiatalokat a devizahitelek felé lökték. Talán tudják önök is, talán nem, hogy a világon m indenhol, az összes országot tekintve a kihelyezett svájcifrankalapú hitelek 10 százaléka Magyarországon van. Ha a világ összes országát tekintjük - nyilván Svájcot leszámítva , sem népességben, sem gazdasági teljesítményben, de még a Nobeldíjasok arány ában sem képviselünk 10 százalékot. Ehhez képest minden tizedik svájcifrankalapú hitel itt van Magyarországon, azt magyar állampolgárok vették fel. Talán messziről is látják ezt a táblázatot (Mutatja.) , ezen látható a forintalapú és a devizaalapú hitelek alakulása. Egyértelmű, hogy a forintalapú hitelek felfutnak 2004 közepéig, majd onnantól a növekedési ütemet átveszik a svájcifrankalapú hitelek. A kettő bő egy évvel ezelőtt találkozott, és azóta az euró- és más devizaalapú hi telek aránya sokkal nagyobb a teljes hitelössztömegben, mint a
