Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 9 (194. szám) - A Teljes Hiteldíj Mutató (THM) szabályozásának szigorításáról, valamint a szükséges törvényi szabályozások előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÖRÖK ZSOLT (MSZP):
658 általában a banki tevékenység során. Éppen ezért gondoljuk azt, hogy a TH M fogalmának a tisztázása átfogó módon nem árt. Hogy ne csak a gyorskölcsönökről beszéljek, tíz emberből kilenc száz százalékig nem tudna kapásból válaszolni arra, hogy “ön szerint a THMnek részee az előtörlesztési díj?”, ami valószínűleg nem része, hisz en nem lehet tudni, hogy ez bekövetkezike vagy sem. Tehát egy logikus válasz az, hogy nem része, mégis tízből kilencen nem tudnának erre kapásból válaszolni, pedig ehhez pénzügyi alapismeretekre sem biztos, hogy szükség van, egyszerűen csak logikus gondol kodást lehet feltételezni ebben az esetben. Azt gondolom, joggal várható el, hogy a tájékoztatás szélesebb körű legyen, és támogassuk, hogy a pénzügyi kultúra elterjedjen Magyarországon, hogy jobb ismeretekkel bírjanak az emberek. A THM mellett a kamat fog alma sokszor keveredik. Most már az új hirdetéseknél, több ilyen hirdető cégnél azt látom, hogy a THM mellett a kamatot is nagy számokkal, betűkkel feltüntetik, 23 százalékos THM mellett, 26,77 százalékos kamat. Bármilyen áruhiteles, gyorskölcsönt vagy sz emélyi kölcsönt folyósító banknál, nagy pénzintézetnél körülbelül hasonlókat látunk; lehet, hogy pluszmínusz 5 százalékponttal eltérnek, de körülbelül ugyanezt lehet kapni. Nézzük meg, hogy mi az, amit el lehet még várni. Ne csak a pénzügyi kultúra fejles ztésére helyezzük a hangsúlyt, ne csak a THM fogalmának a tisztázására - lehet, hogy bizonyos szegmenseiben ennek a piacnak a THM fogalmát másképp kell meghatározni , hanem azt is meg kell tudnunk határozni, hogy milyen módon működjenek ezek a cégek. Viss zaélneke erőfölényükkel - és nemcsak a gyorskölcsönöket folyósító cégekről, hanem általában a pénzintézetekről beszélek , és általában a pénzintézeteknél előfordule, hogy kartellba tömörülnek, anélkül, hogy ezt meghirdetnék, merthogy a kartellnak nem je llemzője, hogy ezt újsághirdetésben feladják: mi most, kedves fogyasztó, összefogtunk veled szemben, és akárhová mész, úgyis ugyanolyan áron fogod megkapni ezt a szolgáltatást, ha beleszakadsz, akkor is. Ebben az esetben is az államnak a szabályozó, korlát ozó szerepére kell hagyatkoznunk, és azt gondolom, hogy ez a mostani országgyűlési határozati javaslat, ha erre konkrétan nem is ad választ, de az egyik első lépés ebben, hogy az állampolgárok, a fogyasztók, a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők érdeke it megvédjük. Reméltem, hogy nem csak a gyorskölcsönökről szól a történet és a THM szabályozása, de ott van általában a nagyobb gond, de úgy látom, hogy ott már egy kicsikét alakulnak bizonyos termékek, bizonyos cé gek, illetve bizonyos magatartásformák átalakulnak. Joggal várják el az emberek ugyanezeket a változtatásokat a bankoktól is. Egyikmásik pénzintézet már most jelezte, hogy felhívja valamennyi ügyfelét, akik például 1020 éves lakáshitelszerződéssel rende lkeznek nála. Ilyenről is lehet hallani, üdvözlendő ennek a banknak a tevékenysége. Aki fogadóórán hozzám eljön, az valószínűleg nem a sikertörténetekkel keres meg engem, hanem inkább a panaszával. Fogadóórán azt mondja a másik ügyfél, hogy ő elment a bank hoz, és azt mondta neki az ügyfélszolgálatos, hogy tetszik, nem tetszik, ez van, nem kell szeretni, úgyse tud máshová menni. Ilyen is van. Nem lehet általánosítani. Mindenhol vannak nehéz pillanatok biztos a bankoknál is, pénzintézeteknél is, azt gondolom, hogy viszont joggal várható el a fogyasztók, a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők részéről, hogy megfelelő módon bánjanak velük. Sokan azt fogalmazzák meg, ő csak addig “kedves ügyfél”, amíg a szerződést alá nem írta. Addig mézesmázas, addig kedves, addig hízelgő a pénzintézet; mihelyst aláírta a szerződést, onnantól kezdve adós, akinek egy dolga van: befogni a száját, és fizetni a törlesztőrészletet. Szerintem ettől azért kicsikét a piaci viszonyokon túl a törvényhozóknak is van lehetősége, hogy seg ítsenek a fogyasztóknak, hogy ne csak adósok legyenek, hanem olyan kedves ügyfelek, akikkel a későbbieknek is kell foglalkozni, a pénzintézetek esetében is. A teljes hiteldíjmutató meghatározása során, amikor ez kialakult Magyarországon - nem tudom, több m int egy évtizede, államtitkár úr, vagy nem tudom pontosan, mikor történt, amikor ennek a
