Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 16 (188. szám) - Dr. Dávid Ibolya (MDF) - a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterhez - “Mi lesz a cserbenhagyott alvállalkozókkal?” címmel - DR. DÁVID IBOLYA (MDF): - ELNÖK (dr. Áder János): - VARJU LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár:
66 DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt hetekben a média széles érdeklődésére tartott számot a Megyeri híd beruházása során közreműködő alvállalkozók kálváriája. Az alvállalkozók k ifizetetlen számlái következtében családok egzisztenciája, vállalkozások jövője került veszélybe. Más példát is említhetnék, hiszen nemrégiben egy útépítő rt. csődje kapcsán legalább 20 kis- és középvállalkozás ment tönkre. Ezekben az esetekben mind közös, hogy egy közbeszerzést követően lezajlott nagy állami beruházás kifizetetlen számláiról, az alvállalkozói költségek ki nem fizetéséről van szó. Államtitkár úr, a probléma oka továbbra is az, hogy a közbeszerzési törvény továbbra sem garantálja azt, hogy a megbízást fővállalkozóként elnyerő cégek korrekt, átlátható és nyomon követhető módon rendezzék kötelezettségeiket a bevont alvállalkozókkal szemben. A törvény annak sem szab megfelelően gátat, hogy az alvállalkozók bevonására milyen mértékben kerülhet so r, de azt a gyakorlati példát sem küszöböli ki, hogy a fővállalkozó sokszor egyszerűen árfelhajtó tényezővé válik az ügyletekben. Gyakorlati példák is vannak arra, hogy a fővállalkozói árnak mindössze 50 százaléka az alvállalkozói ár. Hogy egy konkrét péld át említsek, útburkolatijelfestést a fővállalkozó 10 ezer forintos egységáron végez, majd 6 ezer forintot fizet az egyébként minden és valós munkát elvégző alvállalkozónak. Tisztelt Államtitkár Úr! A demonstrálók túl azon, hogy milliárdos követeléseiket k érik, azt akarják elérni, hogy az állam szerződéses viszonyában adjon garanciát, például engedményezés intézményének a bevezetésével, miután kifizette a fővállalkozót, ne vonuljon ki a fizetési láncból, hanem érje el, vagy ha arra van szükség, akkor kénysz erítse ki az alvállalkozók kifizetését. Megjegyezzük, hogy az MDF részéről mi azt sem tartanánk elképzelhetetlennek, hogy az állam mint megrendelő akár közvetlenül az alvállalkozók felé teljesítsen. Esetlegesen szankcionálni is kellene az ilyen fővállalkoz ói magatartást egy következő pályázat kiírásában vagy elbírálásában. Államtitkár úr, mit kívánnak tenni a Megyeri híd beruházásán dolgozó alvállalkozók kifizetése kapcsán, és tervezike, hogy a közbeszerzési szabályokat az általam említett módon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) módosítanák? Köszönöm a türelmét. (Taps az MDF soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kérdésre Varju László államtitkár úr fog válaszolni. VARJU LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtit kár : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Elöljáróban szeretném rögzíteni, hogy a kormány a szabályozás szintjén tudatos, többelemű munkát folytat a lánctartozás mérséklésére és megszüntetésére. Az ön által említett Megyeri híd esetéb en, amely nem európai uniós forrás felhasználásával készült, de a dolog lényegét tekintve az állam minden tartozását megfizette, időben ennek eleget tett, és ennek megfelelő körülmények között kell a szabályokat, illetve a szabályozást ennek figyelembevéte lével kell módosítani. Mint ahogy ön is említette, számos olyan jogszabály módosítására van szükség, amelyet a minisztériumunk az elmúlt időszakban szakmai szervezetek bevonásával intenzíven folytat annak érdekében, hogy a helyzet megváltozzon. Így a kiala kult állapot javítása érdekében kezdeményeztük a csődeljárásra vonatkozó törvény módosítását. Itt a javaslatok az adós visszaélésszerű magatartásának lehetőségét igyekeznek kizárni. Ugyanebbe a körbe tartozik az ön által is említett módon a közbeszerzésekr e vonatkozó törvény, amelynek lényegében már korábbi módosítása április hónapban lép életbe, és így például az áruszállítások vagy a szolgáltatások nyújtása után a pénzükre váró hitelezők érdekében az új szabályok célja, hogy az ellenszolgáltatás teljesíté se kiszámíthatóvá váljék, és egyébként pontosan megtörténjen. Amúgy ebbe a kategóriába tartozik a polgári törvénykönyvről szóló módosítás
