Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 9 (194. szám) - A Teljes Hiteldíj Mutató (THM) szabályozásának szigorításáról, valamint a szükséges törvényi szabályozások előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP), a napirendi pont előadója:
645 Tudjuk és nagyon gyakran tapasztaljuk, hogy szükségalapon működik ez a dolog, hisz a leszakadóknak, a mélyszegénységben élőknek a lehetősége nagyon gyakran a kamatos pénz vagy az uzsora, ha nagyon megszorulnak, vagy legalább olyan drága a legális gyorskö lcsön. Ez természetesen a kis összegű és gyorskölcsönökre vonatkozik. Azt gondolom, tapasztalhatjuk ezt más egyéb hitelfelvétel kapcsán is, hogy nem igazán tudja az állampolgár értelmezni és mérlegelni azt, hogy az ő gazdasági helyzetében vállalhatóe azon feltételekkel, amelyekkel a hitelintézet számára biztosítja a kölcsönt, képese, tudjae visszafizetni. (18.00) Nagyon gyakran tapasztaljuk azt is, hogy a gyakorlatban olyan szerződéseket kötnek az állampolgárok és a pénzintézetek, ahol az erőfölényben l évő szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének a kihasználásával aránytalan előnyt köt ki, és a rendkívül magas visszafizetendő összegnél nincs arányban a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás. Ezért képviselőtársaimmal együtt kezdeményez zük az országgyűlési határozati javaslatban, hogy a kormány szabályozza újra a THM összetételét, és ennek a szükséges egyeztetését végezze el a társadalmi, szakmai szervezetekkel, mert közös érdek ma Magyarországon, hogy felelősen gondolkozzanak a pénzüket kihelyező pénzintézetek és az állampolgárok egyaránt. Ebben az ügyben nyilvánvalóan van rövid és hosszú távú feladatunk is. Mi most elsősorban arra kérjük a kormányt, hogy március 31ig az alábbi szempontok alapján szíveskedjen a THM összetételét, illetve szigorítását elvégezni. Először is - ahogy már említettem - az állampolgár kellő ismeret hiányában nincs tisztában azzal, hogy ha számára akár 270, akár 400 százalékos THMet határoznak meg, az konkrétan mit jelent. Tapasztalataink szerint az emberek azt értik, hogy 200 ezer forint helyett, mondjuk, 280 ezer forintot kell visszafizetniük hat vagy nyolc hónap lejárta után, ezért azt kezdeményezzük, hogy a kis összegű kölcsönöknél sávosan egy abszolút összeghatárt határozzon meg a kormány. Szeretnénk, ha a T HMet nagyobb összegű kölcsönöknél is korlátozná, erre van európai minta és gyakorlat. Azt szeretnénk, ha a szakmai egyeztetés elvégzése után konkrét javaslattal állna elő a kormány. Miért tartjuk ezt fontosnak? Többek között azért, mert március 1jével ug yan életbe lépett a Btk. és a Ptk. módosítása, ami az uzsoraszerződéseket korlátozza - tudjuk, hogy az első bírósági feljelentések már meg is történtek , ugyanakkor ezt szubjektív mérlegelésre bízza a törvény. Szerintünk a THM korlátozása nagyban segíthet ne abban, hogy a bírói döntéseknél maga a bíróság is fel tudjon állítani egyfajta értékarányt. Utánanéztünk, hogy az európai uniós gyakorlat ellentmonde ennek, és úgy láttuk képviselőtársaimmal, hogy konkrét példa Franciaországban, Németországban van ezek re a korlátozásokra: a kamatplafon vagy a THMplafon esetében. Az EUs irányelv nem mond ennek ellent, hisz azt mondja, hogy a hazai döntésnek megfelelően főleg a kis összegű kölcsönöknél nem vonatkoznak azok az EUs előírások, amik a nagyobb összegeknél. Tehát az irányelv is engedi azt, hogy hazai szabályozás szülessen ebben az ügyben. Mérlegelni kell azt is, hogy az állampolgár számára milyen módon kell tájékoztatást adni. Azt, hogy az ismeretterjesztő reklámok, vagy amikor bemegy az állampolgár a pénzint ézetbe, illetve kimegy hozzá a pénzintézet üzletkötője, az milyen módon kér és ad tájékoztatást, az európai uniós irányelvek elmondják. Az a kérésünk, hogy a PSZÁF sokkal inkább ellenőrizze azt a gyakorlatot, amely alapján azt tudjuk ma mondani, hogy nagyo n sok esetben nem elégséges az az információ, amit az állampolgár kap ahhoz, hogy a döntését meghozza. A tájékoztatás hiányát sokkal erőteljesebben kellene szankcionálni kemény szankciókkal, hogy a pénzintézetek is kötelezettségüknek érezzék: az állampolgá rt több eszközzel fontos felvilágosítani. A gyorskölcsönök esetében is fontosnak tartjuk azt, hogy a jövedelemigazolás vagy ennek egy alternatív formája rendelkezésre álljon akkor, amikor a kölcsönt felveszi a kölcsönigénylő, hiszen az egyik legfontosabb d olog mérlegelni, hogy amikor a pénzintézet kihelyezi a pénzét, az állampolgár, aki felveszi a kölcsönt, képese fizetni a havi - vagy kis összegű kölcsönöknél nagyon sok esetben a heti - törlesztőrészletet.
