Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 24 (191. szám) - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VELKEY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
387 bizonyos esetekben viszont csak arra jó esetleg, mint a vadászati törvényben, hogy becsempésszünk egy diszkriminatív passzust. Hogy elfogadjae a KDNP ezt a törvén yjavaslatot, erről most nem tudok nyilatkozni, ez további egyeztetést kíván szakmai szervezetekkel és a szakértőinkkel. Egykét kemény kifogásunk van. Tulajdonképpen legszívesebben azt mondanám, hogy eleve egy ilyen salátatörvényt nem fogadok el, mert nem az ízlésem vagy az elképzelésem szerint való, de ez nagyon furcsa kijelentés lenne így. Szakmai szempontból kell megnézni, hogy amit tartalmaz kifogást - amit részben elmondtam , és amit további egyeztetéssel fogunk finomítani, ettől tesszük függővé, hogy elfogadjuke. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Medgyasszay képviselő úr. Megadom a szót szintén 20 perces időkeretben Velkey Gábor képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége vezérszónokának. (14.20) VELKEY GÁBOR , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Rövid hozzászólásom legelején szeretném előrebocsátani, hogy a törvényt általános vitára bocsáthatónak tartjuk. A tervezett módosítások, pontosítások megítélésünk szer int szükségesek, alapvetően helyesek. A módszert azonban, vagyis azt, hogy egy törvényjavaslatban 16 törvényt módosítsunk, egyáltalán nem tartjuk jónak. Többen elmondták ezt már előttem. Tudomásul vesszük, hogy az Alkotmánybíróság kifogásainak rendezése és az EUs jogharmonizáció ebben a formában tehető meg a legegyszerűbben. Ugyanakkor az egyéb kapcsolt módosítások beléptetését, amelyeket nem kényszerek írnak elő, hanem amelyeket önként emelt bele a kormányzat, azokat helytelenítjük, azokat szerintünk külö n kellett volna a Ház elé bocsátani, és egyenként kellett volna vitatkoznunk róla. Már csak azért is, mert nagyon nehéz helyzetben van a szavazáskor minden résztvevő, merthogy nem egymással szorosan összefüggő részelemekről kell szavazni, és ha csak az egy ik pici, parányi részelemet is elutasítja a résztvevő szereplő vagy szervezet, jogos kifogások alapján, akkor kényszerűen a teljes joganyag elfogadását kell elutasítania. Ez olyan kockázatokat hordoz, amelyeket szerintünk nem érdemes, nem szükséges felváll alni. Vagyis a módszertannal alapvetően vitatkozunk. Egyetértünk azokkal a kritikai észrevételekkel, véleményekkel is, amelyek az alkotmánybírósági észrevételek kapcsán a rendeleti szabályozás eltúlzott mértékére és a jogalkotás minőségének problémáira hív ják föl a figyelmet. Ezekből az esetekből szerintünk tanulni kell. Tanulni kell az agrárkormányzatnak, és tanulni kell a jogalkotásban szerepet játszó minden szereplőnek, frakciónak is. Ugyanakkor azt érzékeljük ennek a jogszabálynak az olvasása kapcsán, h ogy továbbra is megmarad az a gyakorlat, amely a rendeletek szerepét bővíti. Szerintünk minden olyan elemet, amit a törvénybe be lehet építeni, azt be kellene építeni, és a rendeletek számát és jelentőségét csökkenteni kellene. Ez természetesen nem jelente né azt, hogy nincs szükség rendeletekre, de az arány szerintünk eltúlzott. Most nézzük röviden a konkrétumokat. Megítélésünk szerint az Alkotmánybíróság kifogásaira és az EU jogharmonizációs követelményeire a javaslat megfelelő választ ad. A nem kényszerre l alátámasztott pontosítások többségét szintén elfogadhatónak tartjuk, vagyis a tartalmi elemeket tekintve kevesebb a vitánk. A törvényjavaslat kapcsán azonban egy kicsit szélesebb oldalról közelítve én is szeretnék beszélni - konkrétan az agrárgazdaság fe jlesztéséről szóló törvény a hivatkozási alap, ami itt ebben a jogszabályban is megjelenik - a szaktanácsadás, szakértői tevékenység ügyének kérdéséről, amiről Medgyasszay László is beszélt előttem. Vagyis nem közvetlenül a javaslathoz kapcsolódóan, csak á ttételesen. Az itt, ebben a javaslatban megfogalmazott módosítások kényszerből lépnek életbe és érthetőek. A jelenlegi rendszert azonban átalakítandónak, újragondolandónak ítéljük. Úgy gondoljuk különben, hogy az agrárszakigazgatás, közigazgatás
