Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 24 (191. szám) - A kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről (2007. november - 2008. október) szóló jelentés; a kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről (2007. november - 2008. október) szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, v... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
362 volna rajta, ahogy ezt én egy évve l ezelőtt szerettem volna, és mivel a mi bizottsági szakértőnk azt mondta, hogy megszavazzuk, mi MDFesek nem tehetjük meg azt, hogy nem szavazzuk meg. Ettől függetlenül én magam is írtam egy kis rövid hozzászólást, nem ismerve a képviselő asszony gondolat ait, ha ezt önök meghallják, akkor azt fogják tapasztalni, hogy az összes ellenzéki párt gondolatai szinte egybecsengenek, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a kábítószerektől az állampolgárok többsége félti a gyermekeit, és ezért erősen tiltja őket a drogokt ól. A félelem a Magyar Demokrata Fórum szerint is jogos. Amit elvár: több tájékoztató anyag, film, rendszeres iskolai drogprevenciós oktatás, az iskola drogmentessége. Ezek a témák, pontok azok, amelyek kapcsán az elmúlt hat évben mindig vitatkoztunk, mind ig azt mondtuk, hogy először az MSZPSZDSZkormánykoalíciónak például a 2003as Btk.módosítása helyes volte vagy nem volt helyes, hát persze, hogy nem volt helyes. De mindenesetre azt gondolom, az a kérdés, mit várnak el a szülők. Azt várják el, hogy baj esetén legyen megfelelő kezelés, illetve a drogterjesztők, a kereskedők illegális tevékenységének drasztikus megszüntetését várják saját lakókörnyezetükben. Erről is beszélt Spiák Ibolya képviselő asszony, hogy vajon hány rendőr foglalkozik ezzel a témáva l. Az MDF azt mondja, hogy tulajdonképpen három pilléren kell hogy alapuljon a drogpolitika: prevenció, a kezelések és a rendvédelmi szervek. Ha ezt a hármat nem egyszerre kezeljük, nem egyszerre tesszük mind a háromra a megfelelő költségvetési forrást, ha nem az egyiktől el akarunk vonni és a másikhoz odatenni, vagy bármiféle hibát elkövetünk, akkor ez az egész rendszer fel fog borulni. Azt tudom mondani az MDF képviselőjeként, hogy az eddigi ráfordítások ellenére az állampolgár nap mint nap azt tapasztalha tja, hogy az ország területének túlnyomó részén még mindig nincs kihez forduljon gyermeke drogproblémáinak a megszüntetésére. A társadalomban élő drogfogyasztó kisebbség a drogozást zavartalanul tovább akarja folytatni, kevesebb egészségügyi kockázattal - ártalomcsökkentés , térítésmentes egészségügyi ellátással, és ha függősége miatt nem képes dolgozni, szociális támogatásra is igényt tart. Ez a csoport nagyon heterogén, hiszen az alkalmi ecstasyfogyasztóktól kezdve a rendszeresen füvező közösségeken át a nyugtatótablettákat magukba tömőkig és a gyorsan leépült heroinfüggőkig terjed. Közös bennük az, hogy fogyasztási szokásaik kapcsán mindnyájan büntetlenséget akarnak élvezni, és ennek érdekében a büntetés eltörlését, sőt a tiltott kábítószerek legalizálás át követelik, a drogozást emberi szabadságjognak tartják. Az a tévhit is megtalálható körükben, hogy a tilalom megszüntetése után a drog könnyen hozzáférhető lesz, és a kínálat növekedése az árak csökkenését hozza majd magával. A drogfogyasztók ismert szer vezetei a médiában a marihuána ártalmatlanságát hangoztatják, félrevezetvén a fiatalokat. A biztonságos drogfogyasztás ellentmondásos ideológiáját hirdetik, pedig minden tudományos eredmény és gyakorlati tapasztalat azt igazolja, hogy a drogfogyasztás árta lmas az emberi szervezetre, nagymértékben módosítja a tudatállapotot, megzavarja a valóság érzékelését, a tanulást, a munkavégző képességet, károsítja a központi idegrendszer működését. A drog által okozott társadalmi károkat nem fogja kiküszöbölni a legal izáció. Ezt mondjuk mi, ellenzéki képviselők, én mint országgyűlési képviselő immár hat éve. Másrészt a népegészségügyi kormányzati program fő célját, a dohányosok leszoktatását, illetve az alkoholizmus megelőzését sem szolgálja a kábítószerfogyasztásnak a megengedése. Ezért nem tudunk mi egyetlenegy lépést sem tenni abba az irányba, amit az MSZPSZDSZkoalíció az elmúlt hat évben tett, gondolok itt a Btk. megváltoztatására. Tudom, hogy Magyarországon az elmúlt hat hónapban az SZDSZ már nincs benne a kormá nykoalícióban, ezért az MSZPnek kicsit más az álláspontja. Mindenesetre jó volna, ha itt pontos vonalakat tudnánk látni. A problémák többsége viszonylag könnyen megoldható, mivel mindösszesen munkaszervezési és információáramlási vagy felfogásbeli problém a. Emellett aránytalanságok tapasztalhatók a támogatáspolitikában. Ez elsősorban a kábítószerbűnüldözési munka rovására megy, ami évek óta nem vagy csak alig kap támogatást a központi kábítószeralapokból. Pedig a létszámhiány és a