Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 24 (191. szám) - A kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről (2007. november - 2008. október) szóló jelentés; a kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről (2007. november - 2008. október) szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, v... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz):
359 Megállapítható, megállapítottuk, hogy a közkiadások évek óta csökkenő támogatási összegeket tartalmaznak, ami folyamatos alulfinansz írozást jelent a drogproblémák kezelése számára. További dilemma a fenntarthatóság kérdése. A prevenciót tartósan hazai forrásból kellene finanszírozni - mert ha például nem lesznek uniós alapok erre a célra, akkor nem lesznek prevenciós programok sem? A d rogfogyasztás hazai növekedése aggodalommal töltötte el a bizottság tagjait, és azonnali, az eddigieknél hatékonyabb cselekvési program megvalósítását sürgették a kezelési programok elérhetőségének, minőségi paramétereinek javítása érdekében. A bizottság a ggodalmát fejezte ki a kapacitáscsökkenésekkel előállt helyzet tarthatatlanságával és szó szerinti életveszélyességével kapcsolatban. Megfelezték a járóbetegellátásban a fix díjat, számos ellátó a létfenntartás határán egyensúlyoz. Némelyik csak virtuális , és csak azért nem zárták be, mert a tvkját elviszik a rendelőintézetben működő más szakmák. Mint említettem már, megszűnt az Országos Addiktológiai Intézet, az OPNI, a SchöpfMerei Kórház, ezen intézmények bezárásával a kormány gyakorlatilag lefejezte a magyar pszichiátriát. A drogbetegek fekvőbetegellátási mutatóit nehéz lenne megállapítani, mert a finanszírozás érdekében a drogbetegek más, kedvezőbb finanszírozású kódokat kapnak. Ezért például depresszióra jelentik le az addiktológiai betegeket, mivel ezért magasabb finanszírozás jár. Pedig az addiktológiai beteg ellátása komplexebb és drágább kezelést igényel. Az Egészségügyi Minisztérium szakértői egyetértettek abban, hogy a járóbetegellátás esetében az egyes beavatkozások alacsony pontértéke jelent problémát, szükséges lenne a beavatkozások körének bővítése a korai kezelésbe vétel érdekében, elsősorban a preventív és a megkeresést szolgáló, illetve a hozzátartozókkal végzett munka vonatkozásában és a pontszámok emelését illetően. A kezelés célja ped ig a drogfogyasztói viselkedés drogmentessé való átalakítása. Viszonylag sok adatot hallunk arról, hányan kerültek kezelésbe, ugyanakkor nagyon kevés adatunk van arról, hogy mi a kezelések kimenete, milyen eredményes a kezelés ma Magyarországon. Javasoljuk , hogy a drogbetegeket és más szenvedélybetegeket ellátó járóbetegellátás finanszírozásának átalakítása rövid határidőn belül kezdődjön meg, és tűzzünk ki új határidőt az új rendszer bevezetésére, mivel a késlekedés odavezethet, hogy már nem lesznek intéz mények, amelyeket finanszírozni lehetne. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény életbelépését követően 16 ágynövekedés jelentkezett, ez két új szolgáltató befogadását jelentette, azonban 15 ágy befogadása még most is várat magára. Font os lenne a gyermekpszichiátriai kapacitást úgy növelni, hogy droghasználó és magatartászavarokkal küzdő gyermekeket is tudjon fogadni. A rehabilitációs otthonokban működtethető rehabilitációs foglalkoztatás felkészíti a gyógyuló drogbetegeket a munka világ ába való beilleszkedésre. A foglalkozatást alkalmassági vizsgálatnak kell megelőzni. Nehézséget okoz az alkalmassági vizsgálat lassúsága, hónapokig kell várni rá, fontos lenne ezen változtatni, mert mire elkezdődik, a szóban forgó kliens már ki is került a rendszerből. A finanszírozás tekintetében az 1,2es szorzószámot a rehabilitációs otthonokban vissza kell állítani 1,4es szorzóra. Komoly probléma a szakemberképzés és a szakemberhiány. A bizottsági ülésen elhangzott az egészségügyi tárcától, hogy olyan differenciált rendszert szeretnének bevezetni, ahol kifejezetten a hiányszakmák választását ösztönözné a rendszer. De hogyan beszélhetnek a minisztérium munkatársai szakemberpótlásról, amikor a meglévő szakemberek munkáját is lehetetlenné tették? Míg a HIVfertőzöttségi adatok az országban viszonylag kedvezőnek mondhatók, a hepatitis Cfertőzöttségről ugyanez nem mondható el. Hiszen egy felmérés szerint a VIII. kerület intravénás felhasználói körében 70 százalékos a hepatitisfertőzöttség. Nem jelent meg kel lő súllyal a bizottság jelentésében az ártalomcsökkentő programok, beleértve a tűcsereprogramok szakmai tartalmainak ismertetése, az általuk alkalmazott szakmai eljárások, protokollok kérdése, így nem tudtuk lemérni ezek hatékonyságát. A bizottságban szaké rtői véleményként hangzott el, csak megismétlem, javasolt az Egészségügyi Világszervezet által előírt önkéntes szűrési és tanácsadási rendszer bevezetése, a
