Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 24 (191. szám) - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
338 úgy gondolom, ebben kifejeződik az a vélemény, amely egységesen nagy szerepet tulajdonít a Magyar Tudományos Akadémia tevékenységének, és elkötelezett abban, hogy ezt a nemzet számára rendkívüli fontosságú tevékenységet a további akban is egyre hatékonyabban tudja végezni. Nem hiszem, hogy különösebben újat mondanék azzal, ha ecsetelném a tudomány és a kutatás szerepét válságos időkben. Tehát amikor nehéz idők vannak, akkor különösen fontos, hogy előretekintsünk, és azokat, akik a jövő megalapozásáért képesek komoly eredményeket elérni, segítsük a munkájukban, teremtsünk olyan lehetőséget, aminek eredményeképpen hatékonyabban, a nemzet számára eredményesebben tudnak dolgozni. Azt hiszem, mind a magyar gazdaság, mind a szűkebben vett törvényhozás számára igaz, hogy akkor végezhet megalapozott, érdemleges munkát, ha maga mögött tudja a tudomány figyelő tekintetét, támogatását. És nemcsak így, fizikailag, mint most, hogy az Akadémia jeles képviselői itt ülnek a páholyban, hanem általába n a fajsúlyos, nehéz döntések előkészítésében szakmailag is részt vesznek. Azt hiszem, ezt a figyelmet a törvényhozás, a kormányzat mindenkor igénybe vette a Tudományos Akadémia részéről, és ez az előterjesztés is azt mutatja a miniszter úr és az elnök úr lényegében közös előterjesztésében, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának nemcsak múltja, hagyománya, patinája, hanem nagyon erős jelene és reményeink szerint hasonlóan sikeres jövője lesz. Úgy gondolom, ez a törvényjavaslat ezt szolgálja, és kérem a Házat az elfogadására. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor 2020 perces időkeretben, közben természetesen kétperces felszólalásra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót Szabó Zoltánnak, az MSZPképviselőcsoport vezérszónokának. DR. SZABÓ ZOLTÁN , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az imént az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága, most a Magyar Szoci alista Párt képviselőcsoportja nevében ajánlom a tisztelt Háznak elfogadásra a benyújtott és a tisztelt Ház asztalán fekvő törvényjavaslatot. A közszolgálati Magyar Televíziónak van a parlamenti közvetítéshez kapcsolódó műsora, a Parlamenti napló, amelyben néhány, most itt jelen levő képviselőtársammal együtt tegnap éppen erről a törvényről beszélgettünk. A műsorvezető első kérdése az volt, hogy egyáltalán jelenlegi formájában vane szükség erre a törvényre. Erre én azt mondtam, hogy igazából a kérdés nem e z, a kérdés az, hogy a jelenlegi formájában vane szükség az Akadémiára. És a válasz természetesen az, hogy jelenlegi formájában nincs föltétlenül szükség az Akadémiára. Vannak országok, ahol a tudományos élet irányítása és finanszírozása egyértelműen és v itathatatlanul kormányzati kezekben van, tudományügyi minisztérium működik, a tudományos intézmények vagy a felsőoktatás részét képezik, vagy a kormány közvetlen irányítása alatt állnak, és ezeknek a költségvetését is a kormány az éves költségvetési terven belül dönti el. Vannak ilyen országok, nem is föltétlenül a tudomány művelésében hátramaradott országok, és az ilyen országokban az akadémia vagy urambocsá, az akadémiák magántársaságok, amelyekben olyanok ülnek, akik egymás véleménye szerint a tudomány v agy az adott tudományterülethez sokat hozzátettek. Magyarországon nem ilyen rendszer alakult ki, ez a rendszer a Magyar Tudományos Akadémia immár majdnem két évszázados fennállása alatt fölhalmozódott presztízse, illetőleg a tudomány állami és testületi ir ányításának megosztása okán alakult így ki, és nekem meggyőződésem az, hogy az irányításnak ez a formája a tudományos élet alkotmányban biztosított szabadságát, a tudományos igazságoknak és a tudományos igazságok eldöntésének politikától független voltát l ényegesen jobban szolgálja, lényegesen jobban kifejezi.
