Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 24 (191. szám) - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MOLNÁR KÁROLY tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója:
336 döntéseinek végrehajtása, valamint a közgyűlés és az elnökség által ráruházott döntések meghozatala. A vezetői kollégium az akadémiai közgyűlés által választott vezetők ből, valamint az elnökségből a közgyűlés által delegált három akadémikusból áll. A közgyűlés által megválasztott néhány testületi szerv, így a felügyelőtestület és a vagyonkezelő testület lényegében a korábbi felügyelőbizottság, illetve a vagyonkezelő kura tórium helyébe lépnek, megtartva azok feladatait. A közgyűlés által megválasztott más testületek esetében nincs változás. A benyújtott törvényjavaslat viszont külön paragrafust szentel a tudományos osztályoknak. A módosítások nyomán növekedni fog az osztál yok és azok tudományos bizottságainak szerepe a minőségbiztosításban. 5. Az akadémiai kutatóhálózatra vonatkozó módosító javaslatok a következők. A módosító javaslat abból indul ki, hogy az Akadémia kutatóhálózata kutatóközpontokból, kutatóintézetekből, va lamint pályázati eljárás alapján létrehozott kutatócsoportokból áll. Kutatóközpontot és kutatóintézetet a közgyűlés határozata alapján az Akadémia elnöke hoz létre és szüntet meg. A kutatóhálózat testületi irányítását eddig is az akadémiai kutatóhelyek tan ácsa látta el. A testületi munka hatékonyabbá, rugalmasabbá tétele érdekében a javaslat az akadémiai kutatóhelyek tanácsa létszámát 30 főről 15 főre csökkenti, és előírja, hogy a testület elnöke az Akadémia főtitkára, egyegy tagot a tudományos osztályok j elölése alapján a nem igazgató kutatóhálózati alkalmazott köztestületi tagok közül a közgyűlés választ. Új elemként jelenik meg, hogy a kormány tanácskozási joggal személyre szólóan három tagot delegál az oktatásban, a kutatásban, a fejlesztésben, az innov ációban, valamint a gazdaságfejlesztésben és a versenyképességpolitikában fontos szerepet játszó miniszterek olyan vezető munkatársai közül, akik gazdálkodási, igazgatási, kutatási, kutatásszervezési vagy államigazgatási gyakorlatuk és tapasztalataik alap ján hozzájárulhatnak a kutatóhálózat hatékony igazgatásához. A módosítási javaslat részletesen felsorolja az akadémiai kutatóhelyek tanácsának a kutatóhálózat felügyeletével kapcsolatos feladatait és jogosítványait. Az akadémiai kutatóhelyek tanácsa munkáj át továbbra is az egyes nagy tudományterületeket képviselő szakbizottságok és egyéb szakértői bizottságok segítik. A módosítások külön kitérnek az akadémiai kutatóhelyek vezetőinek tanácsára, valamint a kutatóközpontok és kutatóintézetek jogállására, ami n öveli a jogbiztonságot. Új elem, hogy a jövőben az intézetek munkáját külső tanácsadó testület fogja segíteni és felügyelni. 6. A legtöbb és a legjelentősebb változás az Akadémia pénzügyeivel és gazdálkodásával kapcsolatos rendelkezéseknél jelentkezik. Az új és meglehetősen részletes szabályoknak az akadémiai törvénybe való beiktatása részben a jogszabályi környezetben bekövetkezett változások miatt történik. Az utóbbi években létrejött jogszabályok szükségessé teszik az Akadémia gazdálkodására vonatkozó re ndelkezések újrafogalmazását és egyértelműbbé tételét. Fontos változás, hogy a korábban az Akadémia kezelésére bízott vagyon az Akadémia tulajdonába került. Az új szabályozás egyértelmű, átlátható jogszabályi keretet biztosít az akadémiai vagyonnal való fe lelős és hatékony gazdálkodás számára. Az Akadémia a teljes vagyonával önállóan tulajdonosként gazdálkodik. Megszűnik a vagyonelemek korábbi megkülönböztetése. Az új szabályozás meghatározza a vagyongazdálkodás alapelveit és szabályait, valamint a vagyonga zdálkodási feladatok ellátására önálló, a titkárságon belül működő szervezetet nevesít. A módosító indítvány szerint a kutatóhálózat intézményei a rendelkezésükre bocsátott pénzeszközökkel és saját bevételeikkel önállóan gazdálkodnak. Az intézmények alapel látási támogatást kapnak az Akadémia közfeladatainak ellátására, valamint többéves kutatási szerződéseket köthetnek, és ezek teljesítése érdekében folyó éven túli kötelezettséget vállalhatnak úgy, hogy az év végi pénzmaradványnak a megkötött szerződések te ljesítésével összefüggő része nem tartozik az éves maradvány elszámolási körébe. Ugyancsak a törvényi háttér megváltozása teszi lehetővé, hogy az Akadémia és jogi személy intézményei gazdasági társaságot alapíthatnak, vagy ilyenből részesedést vásárolhatna k. Az Akadémia pénzügyeivel kapcsolatos rendelkezések közül kiemelést érdemel az, hogy a jogalkotó külön kitér az országos tudományos kutatási alapprogramok, az OTKA költségvetésére, és kimondja,
