Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 24 (191. szám) - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MOLNÁR KÁROLY tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója:
334 A jelenleg hatályos akadémiai törvényt az Országgyű lés az 1980as évek végén indult reformfolyamat betetőzéseként 1994ben fogadta el. Az 1994. évi XL. törvény megalkotásával az Akadémia és a jogalkotók alapvető célja az volt, hogy a korábbi törvényerejű rendeleti, illetve kormányrendeleti szabályozást meg haladva törvény rögzítse az Akadémia jogi helyzetét, biztosítva a nagy múltú nemzeti intézmény működéséhez a megfelelő jogszabályi keretet. Az akkor elfogadott törvény számos ponton megszüntette a jogbizonytalanságot, megerősítette az intézmény működésének demokratikus feltételeit, megteremtette a kutatóhálózat stabilitásának több elemét. Az 1994es törvény szerint az Akadémia önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete. Az 1994. évi XL. törvény hatálybalépése óta eltelt közel másfél évtizedes gyakorlat bebizonyította, hogy ez a jogszabály beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ugyanakkor azonban szükségessé vált a törv ény módosítása, egyfelől a gazdasági, társadalmi és jogszabályi környezetben bekövetkezett változások, másfelől pedig az Akadémián néhány évvel ezelőtt elkezdődött belső reformfolyamat következtében. Országunk belépett az Európai Unióba. Megnőtt a tudásala pú gazdaság fontossága, a felsőoktatás tömegessé vált. Olyan elvárások jelentek meg az Akadémia felé, ami nagyobb fokú nyitottságot és együttműködést igényel a társadalom és a gazdaság irányába. A korábban rábízott vagyon az Akadémia tulajdonába került, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény alapján. A Magyar Tudományos Akadémia 2007. évi májusi rendes közgyűlése határozatot fogadott el az akadémiai reformról. A közgyűlési határozatban foglaltak végigvitele szintén a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosítását igényli. A külső és belső körülmények változásához való rugalmas alkalmazkodás megoldható a jelenleg hatályos akadémiai törvény keretein belül, nincs szükség új törvény alkotására. A benyújtott törvénymódosító javaslat az Akadémia jogállásán lényegét tekintve nem kíván változtatni. A javaslat nem érinti az MTA autonómiáját, önkormányzatiságát és önálló jogi személyiségű köztestületként való működését, a köztestület összetételét, az Akadémiának az egész hazai tudománnyal összefüggő felelősségét és szerepét, a közfinanszírozású kutatóhálózat jogállását, az Akadémia helyzetét a központi költségvetésben. Az akadémiai törvény módosításának célja, hogy megerősítse a magyar tudomány nagy múltú nemzeti intézményének, a Magyar Tudományos Aka démiának a törvényben biztosított tevékenységi szabadságát, önkormányzati jogait, belső demokráciáját, nem csorbítva a tudományt művelő és képviselő más intézmények autonómiáját. A törvénymódosítás hatékonyabbá kívánja tenni az Akadémia irányítását, javíta ni akarja a kutatóhálózat eredményességét, növelni minőségét, hatékonyságát és kiválóságát, meg kívánja újítani a Magyar Tudományos Akadémia együttműködését a magyarországi társadalmi és gazdasági szereplőkkel, a kutatási és felsőoktatási intézményekkel, v alamint az Európai Unió tagországainak és más országoknak hasonló intézményeivel. Az új szabályozás megnyitja az utat az akadémiai vagyonnal való felelős és hatékony gazdálkodás irányába. A cél az, hogy az Akadémia kutatóhálózata modern európai kutatóhálóz atként működjön. A törvénymódosítási indítvány legjelentősebb elmei: 1. A Magyar Tudományos Akadémia közfeladatainak konkrét meghatározása. A közfeladatoknak a törvényben való rögzítése garanciális jellegű kérdés, hiszen a közfeladatok valójában azokat az elvárásokat jelenítik meg, amelyeket a magyar társadalom az Akadémiával, az akadémikusokkal, a közel 13 ezer főt számláló köztestületi tagokkal és az akadémiai kutatóhálózatával szemben megfogalmaz. A közfeladatok ellátásában való közreműködés mind az akad émikusoknak és a köztestület nem akadémikus tagjainak, mind pedig az akadémiai kutatóhálózatnak kötelessége, és ezt
