Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló törvény... - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9584. szám) általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
2924 hogy az Alkotmánybíróság ebben az esetben, bármilyen furcsa ezt mondani és hallani, jogalkalmazó. Ugyanis az Alkotmánybíróság, amely természetesen nem része a magyar bírói rendszernek vagy hierarchiának, de az alkotmány vonatkozásában csak és kizárólag jogalkalmazóként járhat el. Tehát ha az alkotmány úgy ke rült megfogalmazásra, hogy abból ez a következtetés vonható le, akkor az Alkotmánybíróság csak ezt a következtetést tudja levonni. Ha a jogalkotó, az Országgyűlés alkotmányozó hatalmával él, és ekként jár el, és az alkotmányt módosítja, a szólásszabadság v onatkozásában az arra irányadó rendelkezéseket módosítja, árnyalja, ebben az esetben ezt az Alkotmánybíróságnak követnie kell. Az Alkotmánybíróság nem erkölcsi, társadalmi szempontból fogalmaz meg tételeket, hanem csupán az alkotmányt értelmezi. Amennyiben mi, ahogyan utaltam rá, alkotmányozó hatalomként járunk el, az Alkotmánybíróság majd ekként fogja értelmezni a szólásszabadságot is, és azt is, hogy mely esetekben és milyen mértékben kell a szólásszabadságnak más alapjogokkal szemben engednie. A képvisel ő úr utalást tett arra is, hogy az önkényuralmi rendszerek között nincsen különbség, ezeket egységesen kell elítélni; erre tesz javaslatot és buzdít az Európai Unió is. Mélységesen egyetértek ezzel, magam is osztom ezt a nézetet, és nemcsak azért, mert kel l, hanem az én értékrendemnek is ez felel meg. Az, hogy az önkényuralmi rendszereket azonosként kezeljük, ez persze nem jelenti egyébként azt, hogy minden vonatkozását azonos módon kell kezelni. Erre szintén Szabó Zoltán képviselőtársam tért ki a kétperces megszólalása során, amely szerint a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság azt mondta ki az ítéletében, hogy nem helyes a magyar törvénynek az a rendelkezése, amely általában tiltja a vörös csillag viselését. Meg kell jegyeznem, én egyébként nem osztom ezt a néz etet, de ezt az Unió egyik szerve, az Emberi Jogi Bíróság - bocsánat, nem az Unió szerve, de Európában található nemzetközi bíróság - mondja ki. Ugyanúgy - erre egyébként képviselőtársam is utalt - a holokauszt egyedülálló jelenség. É n is azt gondolom, hogy ez így van. Egy ugyanolyan önkényuralmi rendszerhez köthető, mint a másik önkényuralmi rendszer, de maga a holokauszt azért ettől lényegesen eltér, ilyen más önkényuralmi rendszerben nem volt. Valóban felvethető az, hogy ez külön, m ás jellegű kezelést igényel, ugyanis olyan, hogy államilag szervezett népirtást hirdessen valaki, amely nyíltan származási alapon egyes népcsoportok teljes kiirtására törekszik, és erre kísérletet is tesz, a világtörténelemben ilyen még egy az én tudomásom szerint nem volt, ezért nem tudom és nem is akarom semmi mással hasonlítani. De, ahogyan mondtam, elítélem az összes önkényuralmi rendszert, főleg azon megnyilvánulásait, amelyek embereket szabadságuktól, emberi méltóságuktól, illetve életüktől fosztottak meg. (19.00) Ezért szól az előterjesztett javaslat az önkényuralmi rendszerekről, és nem kizárólag a holokauszt tagadásáról. Persze az, hogy a holokauszt minőségileg más és egyedülálló jelenség, és minden másnál súlyosabban kell az én meglátásom szerint m egítélni, az megjelenhet akár majd a büntető törvénykönyvben, ahol már majd lehet differenciálni, vagy akár megjelenhet majd a bírói mérlegelés során, ahol esetleg ezt majd súlyosító körülménynek fogja a bíróság értékelni, de nyilván az már nem a jogalkotó feladata, hogy erre javaslatot tegyen. Megjegyzek még egy dolgot. A radikális szélsőbaloldali jelenség Magyarországon - hála istennek - ma nem ismert, nem létező jelenség. Azonban a radikális szélsőjobb annál inkább. Utalok itt a 15 százalékos európai par lamenti eredményre, és utalok itt a rendre megnyilvánuló ilyen jellegű magatartásokra, megnyilvánulásokra. Ezért hangsúlyoznám, hogy alapvetően a beterjesztett javaslatnak az a célja, hogy ezeket a megnyilvánulásokat szorítsuk háttérbe. Szabó Zoltán képvis előtársam szintén rávilágított arra - és csak utalok rá, mert nem szeretném elismételni , hogy miért lenne szerencsés együtt kezelni a gyűlöletbeszédet a holokauszttagadással. Pontosan azért, mert ha nem így tesszük, akkor ki lehet bújni az esetleges jövő beni szabályozás alól. Salamon László képviselőtársam hosszan beszélt arról, hogy az alkotmány - és az alkotmánybírósági gyakorlat is ez - a véleménynyilvánítás szabadságát annak értéktartalma nélkül védi. Biztosan elkerülte képviselőtársam figyelmét akár az, amit én mondtam a bevezetőben és
