Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló törvény... - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9584. szám) általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
2919 meg azt az ítéletét az ötágú vörös csillaggal mint önkényuralmi jelképpel kapcsolatban, amely a magyar állam részéről indokolatlannak tekintette a véleménynyilvánítás szabadságának azt a korlátozását, amely tiltja az ötágú vörös csillag nyilvános szemlére tételét. Ez azonban csak egy megjegyzés, a tartalmával egyetértek annak, amit képviselő úr mondott. Azt viszont nem értem, hogy ha mindez így van, ha a véleménynyilvánításnak az Alkotmánybíróság szerint is lehet korlátja az emberi méltóság, ezek szerint t ehát a jelenlegi hatályos alkotmány értelmében is, akkor csak ezért nem lenne értelme módosítani az alkotmányt. Éppen azért volna szükség az alkotmány módosítására, hogy a többi alapvető szabadságjognak is lehessen korlátja az emberi méltóság megsértése. K épviselő úr nem indokolta részletesen, hogy más esetben miért nem tartja elég súlyosnak az emberi méltóság védelmét a különféle alapvető emberi jogok védelmében. (18.30) De egy hetilap újságcikkének végpoénjára utalva ön szerint az mennyivel kevésbé sérti a holokauszt áldozatainak méltóságát, ha valaki egy táblára azt írja ki, hogy “nem tagadom a holokausztot, sőt szeretném végre befejezni”. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Azt gondolom, hogy amit ön javasol, ezt még lehetővé ten né, pedig én ilyet se szeretnék látni. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Salamon Lászlóé a szó. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan alkotmánymódosító törvényjavaslatról tárgyalunk, amelynek elfogadása gyökeres változást idézne elő a véleménynyilvánítás szabadságának alapjogában. A rendszerváltozás időszakában már a Nemzeti Kerekasztaltárgyalásokon is egységes követelményként fogalmazódott meg az az elvárás, hogy a vélem énynyilvánítás szabadságát a kinyilvánított vélemény valóság- és értéktartalmára tekintet nélkül kell alkotmányos védelemben részesíteni. Az 1989 őszén végrehajtott nagy alkotmánymódosítás ezt a követelményt jogtétellé tette, és a véleménynyilvánítás szaba dságának ezen értelmezését az Alkotmánybíróság is több döntésében megerősítette, és következetesen fenntartotta. Azt is szeretném a képviselőtársaim emlékezetébe idézni, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának ilyen tág körű értelmezését és védelmét minde ddig a rendszerváltozás egyik legfontosabb, egyben szimbolikus értelmű vívmányának tartottuk. Ha ezt az alkotmánymódosítást elfogadjuk, ezt a vívmányt adjuk fel. Ebben a Házban mindenki egyetért abban, hogy a holokauszt tagadása gyalázatos hazugság, amely fájdalmas sebeket tép fel. A kérdés az, hogy a hazugság elleni harc és a hazugság által üthető sebek okozásával szembeni védelem indokolhatjae a véleménynyilvánítás szabadsága rendszerváltozás során kialakult értelmezésének feladását és az eddigi tág kere teihez képest korlátozottabb felfogását. Elfogadjuke azt, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát nem tesszük függetlenné a kinyilvánított vélemény valóság- és értéktartalmától? Véleményem szerint a nemes értelemben vett liberális felfogás, amely természet esen nem azonosítható az ultraliberalizmussal, sem a tradicionális értékek tagadásával, és nem egy párt sajátja, hanem valamennyiünk, Kossuthtól, Deáktól, Eötvöstől és más szabadelvű gondolkodóktól, politikusoktól ránk hagyományozott öröksége, nem egyeztet hető össze ennek az alapjognak eleve korlátozott valóság- és értékfüggő értelmezésével. A liberalizmus eszméjére hivatkozva, amely eszme a maga klasszikus formájában harmonikus egységben él a kereszténydemokrácia és a konzervativizmus értékeivel, szeretném a képviselőtársaim figyelmébe ajánlani két, a liberális eszmerendszer szellemiségében működő egyesület véleményét. Az egyik a Társaság a Szabadságjogokért, a másik pedig az Eötvös Károly Intézet. A Társaság a Szabadságjogokért elnöke
