Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló törvény... - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9584. szám) általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
2917 előzménye volt, egy elég híres dokumentum, a 2008. június 3án született úgynevezett prágai nyilatkozat, amely a totalitárius rendszerek által elkövetett bűnökről emlékezett meg, és ezeket a bűnöket nyilvánította az európai humanizmussal ellentétes bűnöknek. Az állásfoglalás, mármint a 2009. április 2án elfogadott e urópai parlamenti állásfoglalás tartalmazza többek között: “Az Európai Parlament fejet hajt az európai totalitárius és antidemokratikus rendszerek áldozatai előtt, és tisztelettel adózik mindazoknak, akik a zsarnokság és elnyomás ellen küzdöttek. Egységese n fellép bárminemű ideológiai háttérből fakadó önkényuralmi rendszer ellen, határozottan és egyértelműen elítéli a totalitárius és tekintélyelvű rendszerek által az emberiség ellen elkövetett valamennyi bűncselekményt és az emberi jogok súlyos megsértéseit . Együttérzését, megértését és szenvedéseik elismerését fejezi ki e bűncselekmények áldozatai és családjaik felé. Az Európai Parlament kéri, hogy augusztus 23át nyilvánítsák valamennyi totalitárius és önkényuralmi rendszer áldozatainak európai emléknapjáv á.” Ahogyan említettem, a magyar jogalkotás is az elmúlt 20 évben egységesen kezelte az önkényuralmi rendszereket. Erre mutatott rá az Alkotmánybíróság a 14/2000. (V. 12.) határozatában, amelyben megállapítja az Alkotmánybíróság - egyébként azt a büntető t örvénykönyvi rendelkezést vizsgálta az Alkotmánybíróság, amely a tiltott önkényuralmi jelképek használatáról szólt, ezt vizsgálta az Alkotmánybíróság, és megállapítja az Alkotmánybíróság, azt hiszem, ezt is jobb, ha idézem: “Ezek az önkényuralmi jelképek n emcsak a közvélemény számára jelentik az ismert és megélt önkényuralmi rendszereket, hanem a Magyar Köztársaság törvényhozása kezdettől fogva mindmáig együtt kezelte az e rendszerek által elkövetett jogtalanságokat, legyen szó akár a törvénytelenségek köve tkezményeinek orvoslásáról, például az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károkért járó kárpótlásról, illetve az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról, vagy pedig eme önkényuralmi rendszerek kif ejezetten és jellemzően önkényuralmi tetteiben való részvétel szimbolikus elítéléséről az úgynevezett átvilágítási törvényben.” (18.20) Az Alkotmánybíróság határozataiban az említett jogtalanságok vonatkozásában kifejezetten megerősítette, hogy nem hozható fel alkotmányossági kifogás ezen önkényuralmi rendszerek azonos megítélése és együttes kezelése ellen. Olvasom tovább: “Az Alkotmánybíróság külön eljárásban is elvont alkotmányértelmezés keretében állapította meg, hogy a szóban forgó önkényuralmi rendszer ek áldozatainak azonos elbánásban részesítése nem csupán nem ellentétes az alkotmánnyal, hanem nincs sem szükség és az okozott sérelemre épülő kárpótlási rendszerben jogi lehetőség sem arra az egyébként is kivihetetlen és az emberi méltósággal ellentétes ö sszevetésre, hogy például a náci haláltáborban elszenvedett halálért más kárpótlás járna, mint a szovjet lágerben vagy az ÁVH pincéjében megölt ember életéért.” Nem akarom felolvasni az egész határozatot, de talán még egy - az utolsó - mondat érdemes arra, hogy itt is elhangozzék: “Ezért az Alkotmánybíróság a Btk. vizsgált rendelkezése tekintetében sem lát okot arra, hogy a közvélemény által is egységesen kezelt önkényuralmi rendszerek között bármiféle megkülönböztetést tegyen.” Tehát mind a legújabb európa i felfogás, mind pedig a magyar rendszerváltás utáni jogtörténet mondatja azt velünk, hogy az önkényuralmi rendszerek bűneinek tagadása, illetve az önkényuralmi rendszerek megítélése ki kell hogy terjedjen a Magyarországot sújtó több diktatúra áldozatainak a védelmére. Ezek az áldozatok joggal várhatják el, hogy a Magyar Köztársaság alkotmánya védje az ő emberi méltóságukat és kegyeleti jogukat, hiszen nem vonható kétségbe, hogy azok a megnyilvánulások, amelyek kétségbe vonják, tagadják, meg nem történtté n yilvánítják ezeket a tragédiákat, sértik az áldozatok és a hozzátartozók emberi méltóságát. Hogyne sértenék az olyan kijelentések, amelyek valakinek a családjában bekövetkezett tragédiára legyintenek vagy azt meg nem történtnek nyilvánítják, miközben abban a családban élő és több emberöltőn át hatást gyakorló tragédiáról van szó, olyan tragédiákról, amelyek a magyar történelem közösen megélt tapasztalatai.
