Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló törvény... - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9584. szám) általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP), a napirendi pont előadója:
2913 véleménynyilvánítás korlátainak a nevesítése során a nemzetközi szerződésekben foglalt fogalmakat veszi alapul, amire utaltam az imént. A java slat a fajgyűlölet elleni egyezmény 4. cikk a) pontjának és a 20. cikk (2) bekezdésének szövegezését veszi alapul és illeszti az alkotmányba, csak hogy konkrétan is megjelöljem a forrást. Ez a rendelkezés az államok kötelezettségévé teszi, hogy törvényben tiltsák meg a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet bármilyen hirdetését, amely megkülönböztetésekre, ellenségeskedésekre vagy erőszakra izgat. A fajgyűlölet elleni egyezmény hivatkozott pontja szerint az államok törvény által büntetendő cselekménnyé nyilván ítják a faji felsőbbrendűségre vagy gyűlöletre alapozott eszmék terjesztését; tehát nemcsak a gyűlöletre uszítást, hanem ezt is megköveteli a nemzetközi egyezmény. A javaslat egyúttal alkotmányi szinten kívánja rögzíteni a Magyarország által az 1947. évi X VIII. törvénnyel kihirdetett, a Párizsban, 1947. év február hó 10. napján kelt békeszerződés 4. cikkelyében vállalt azon kötelezettséget, hogy a területén nem engedi olyan szervezeteknek a fennállását és működését, amelyek fasiszta jellegű politikai, továb bá katonai avagy katonai színezetű szervezetek, és amelyeknek a célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól. Tehát ezek a megfogalmazások is a nemzetközi egyezményből származnak. A javaslat ennek érdekében rögzíti, hogy a Magyar Köztársaságban n em megengedettek az ilyen jellegű szervezeteket vagy csoportokat támogató vagy dicsőítő, illetve védelmező közlések. Azt hiszem, ez is nagyon egyértelmű. A javaslat a történelem során különböző önkényuralmi rendszerek által elkövetett népirtásokat és más b orzalmas jogsértéseket tagadó, kétségbe vonó vagy kisebbítő közlések tiltása céljából rendelkezik arról, hogy az ilyen jellegű véleménynyilvánítások nem megengedettek az alkotmány szerint. A javaslat további módosításokra is tesz indítványt az alkotmányban . A párizsi egyezmény rendelkezéseiből fakadóan azon kötelezettségeket kívánja érvényesíteni, hogy a jövőben a magyar állam a jelenleginél hatékonyabban és határozottabban léphessen fel a gyülekezési jog tekintetében is a nyíltan másokat alapvető jogaiktól megfosztani kívánó, szélsőséges szervezetek működésével kapcsolatban. A javaslat a párizsi egyezmény rendelkezéseinek megfelelően lehetővé kívánja tenni, hogy a jövőben a magyar állam a jelenleginél hatékonyabban és határozottabban léphessen fel a nyíltan másokat alapvető jogaiktól megfosztani kívánó, szélsőséges szervezetek, mozgalmak, csoportok megalapításával, illetve működtetésével szemben, továbbá a javaslat egyértelművé kívánja tenni, hogy a véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatban az alkotmány ba iktatott tilalom megsértését büntetőjogi szankcióval kell sújtani, és én ezt a szakaszt igen fontosnak tartom. Ismerjük a bizottsági ülésekről és a nyilvánosság előtt elhangzott nyilatkozatokból is a Fidesz véleményét és a benyújtott módosító javaslatát is, amely mindebből kizárólag a holokauszttagadás büntetendővé nyilvánítását kívánja támogatni. Hadd jegyezzem meg azt, hogy egyrészt már ezt is nagy eredménynek tartjuk. Nagy eredménynek tartjuk azt, hogy az Országgyűlés pártjai - és ez kiderült a bizott sági meghallgatásokon, legutóbb ma az emberi jogi bizottság meghallgatásán - legalább eljutottak oda, hogy mind az öt parlamenti párt támogatja azt, hogy a szólásszabadságot e vonatkozásban korlátozzuk. Én mindazonáltal hadd kérjem illő tisztelettel azt az ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy a javaslat többi részét is támogatni szíveskedjenek. (18.00) Legfőképpen is az 1. §ban foglalt változtatásokat, ugyanis ha és amennyiben csak a holokauszttagadásról szóló rendelkezést fogadjuk el, akkor bár tettünk egy hatalmas és átütő erejű lépést a cél felé, de még nem felelünk meg mindazoknak a nemzetközi elvárásoknak, amelyeket Magyarország ezen szerződések aláírásával vállalt, és amelyek rá nézve a ratifikációval kötelező erejűek. A holokauszt tagadása Európa számos államában bűncselekmény. Utaltam már a felszólalásomban ausztriai példára, ahol súlyos börtönbüntetéssel szankcionálják az ilyen magatartást tanúsítókat. De bűncselekmény a holokauszt tagadása Németországban, Ausztriában , Franciaországban, Svájcban, büntetik ezt a magatartást Spanyolországban, büntetik ezt konkrétan az
