Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MOLNÁR ALBERT (MSZP):
2873 A magyar adórendszer a világgazdasági válság nélkül is átalakításra szorult. Miért? Mert Magyarországon az Európai Unió többi országához képest rendkívül magas az állami újraelosztás százalékos mértéke. Képviselőtársaim! 50,5 százalékot osztunk újra a bruttó hazai termék százalékában, aminek egyébként 80 százalékát adóként szedjük be. Európában ez egyébként átlagban 40 százalék, a versenytársaink pedig 3432 és 36 százalékos állami újraelosztással dolgoznak. Itt Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát mondtam. (Babák Mihály: De ott keresnek is az emberek!) Azt gondolom, adósai vagyunk itt valamennyien, akik ebben a teremben vagyunk, meg azok is, akik már nincsenek itt közöttünk, hogy 1990 óta olyan nagy reformokat miért nem valósítottunk meg, amelyek a nagy állami elosztó rendszereket karcsúbbá, áramvonalasabbá, a világg azdaság számára versenyképessé tették volna. És én most beszélek arról, hogy itt van az egészségügy átalakítása. Nehogy azt higgye ma valaki, hogy az egészségügy teljesen rendben van. Azt gondolom, hogy az ellenzéknek legalább olyan szerepe van abban, hogy nem ment át az egészségügyi törvény, hisz az az egészségügyi ellátórendszer, ami ma van Magyarországon, meggyőződésem, hogy annyiba kerül, amit a magyar gazdaság teljesítőképessége nem tesz lehetővé. De beszélhetnék az önkormányzati rendszerről vagy az ál lamigazgatási rendszerről, több ország egyharmad vagy feleannyi létszámmal látja el ezeket a feladatokat. Miért nem ilyenekről vitatkozunk? Miért nem ilyen módosítókat tetszenek benyújtani? Azt gondolom, hogy ezeken a területeken - egészségügy, oktatás, ál lamigazgatás, önkormányzatok - pazarlóan nyomorognak ezek az intézmények, és ha megnézik a két szó közötti különbséget, akkor azt gondolom, kellően fedi azt a valóságot, ami ma ezen a rendszeren végigvonul. Ma Magyarországon nagyon kevesen fizetnek adót, 3 ,4 millió ember fizet személyi jövedelemadót, és mindössze a magyar lakosság egytizede fizeti be az összes személyi jövedelemadó 7080 százalékát. Hát milyen igazságtalan ez!? Magasak az élőmunka terhei. Bizony, 100 forint bérköltségből 54 forint 40 fillér t az állam tesz el. Ez a fejlett országokban 37 forint 70 fillér, Szlovákiában 38,50, Csehországban 42,90. Az átlagbérnél, ha egy forintot adunk a jelenleg érvényben levő rendszerben egy dolgozónak, akkor ott bizony 71 fillért von el az állam. Igen, ezért van szükség a munkabért terhelő adók csökkentésére, hogy bizony ezen az állapoton javítsunk. És itt van az iparűzési adó, ami egy külön teher a vállalkozásokon. Nagyon kevés országban van még Európában ez a fajta adó, néhányban van valóban, de nagyon kevés országban van. Mindennek mi a következménye? Hogy nagyon alacsony a foglalkoztatottság, mint tudják, ez 57 százalék Magyarországon. Az Európai Unióban ez 66 százalék, és ők a 70 százalékos célt tűzték ki maguk elé. Vizsgáltuk azt is, hogy a sokak által ha ngoztatott egykulcsos adórendszer (Babák Mihály: Miről beszél?) mennyi előnyt rejt magában. Kérem, Litvániában, Észtországban, Lettországban, Csehországban, Ukrajnában, Oroszországban, Szlovákiában és Romániában vezettek be a környékünkön egykulcsos adóren dszert. Amikor Magyarországon 23 százalékkal csökkent februárban az ipari termelés, ezekben az országokban, Észtországban 30cal csökkent, Lettországban 24gyel, Csehországban 20szal, Oroszországban 28cal, Szlovákiában 28,2vel, Romániában 13,4gyel. Teh át nem csodaszer az egykulcsos adórendszer, azt mutatja, hogy ahány ország, annyiféle alkalmazkodás, és meggyőződésem, azzal, hogyha Magyarországon egykulcsos adórendszer lenne, igazából a válság kihívásaira nem tudnánk hatékonyabban reagálni. A válság els ő jelei megjelentek a magyar államháztartás számaiban. (Babák Mihály: Hét éve vannak kormányon!) Az 14. hónapot áttekintettem, és az általános forgalmi adóban bizony közel százmilliárddal kevesebb folyt be, mint 2008ban 14. hónap alatt, a jövedéki adóba n mintegy 20 milliárddal, a regisztrációs adóban, amely összefügg az autók értékesítésével, mintegy 15 milliárddal, és személyi jövedelemadóban is van bizony 15 milliárd forint lemaradás, miközben a
