Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2844 adótörvény növeli a kiszolgáltatottságunkat a Nemzetközi Valutaalapnak, hiszen az adótörvényeket és minden gazdasági törvényt, még a költségvetési törvényt is csak a Nemzetközi Valutaalap jóváhag yásával lehet elfogadni. Több olyan elemet is tartalmaz még ez az adótörvény, amely nem támogatható, ezeket a bizottsági véleményekben, illetve a már elhangzott vezérszónoklatokban érzékeltette a Fidesz frakciója, és a következő felszólalók is részletesen el fogják mondani, hogy melyek azok az elemek, amelyek a frakció részéről nem támogathatók. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm, hogy meghallgatták a Fideszfrakció véleményét. Tisztelettel kérjük, hogy az elhangzottakat szívleljék meg. (Taps a Fidesz soraiban .) (12.40) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Hargitai János képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának, szintén 30 perces időkeretben. DR. HARGITAI JÁNOS , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az adótörvények módosítása van előttünk, és egy külön törvénycsomagban az ingatlanadóra vonatkozó törvénytervezet. Mielőtt ezekről konkrétan beszélnék, engedjék meg, hogy viszonylag hosszasan beszéljek arról a helyzetről, amelybe Magyarorszá g jutott, amelyben Magyarország van, mert enélkül nem is lehet értelmezni azokat a törvényeket, amelyeket most a kormány meghozni szándékozik, vagy meghozni kényszerül. Kovács Tibor, az MSZP vezérszónoka hibánkként rótta fel azt, hogy mi gyakran példálózun k összehasonlításokkal. Ezt én is tenni szoktam, most is tenni fogom, és ha ilyen összehasonlításokkal jövök elő, akkor nem is a boldogabb Európával szoktam Magyarországot összevetni, hanem az igazi versenytársainkkal, a középkeleteurópai régióval és az Európai Unióhoz velünk együtt csatlakozott tízekkel, ha Romániát, Bulgáriát is már ebbe a körbe érthetem, amelyek néhány évvel később csatlakoztak. Most olyan adatokat szeretnék ismertetni önökkel, amelyek, azt gondolom, a sikertelenségünk legfőbb bizonyít ékát szolgáltatják. Előrebocsátom azt, hogy amikor mi adótörvényekről gondolkodunk, akkor is embereket lássunk az adótörvények mögött. A politikának végül is - mint társadalmi közös cselekvésnek - az alapja az, hogy hogyan érinti ezeket az embereket. Mi az emberekért akarunk valamit tenni, a gazdaság csak eszköz ahhoz, hogy az emberek egyről a kettőre jussanak, és ez akkor is igaz, hogyha mondjuk, jogi személyekről és vállalkozásokról is döntünk, de mögötte akkor is embereket lássunk. Tehát mi az, amit a ma gyar emberek megtapasztalhattak 2000 óta? Azért mondom, hogy 2000 óta, mert tegnap került a kezembe az Ecostat legújabb kis kiadványa, amit minden képviselő megkapott, és a következőkről tájékoztat; az egy főre jutó vásárlóerőparitáson számított GDParány ok változását mutatja be az új tagországokban, tehát ebben a tíz európai uniós tagországban. Ebből a mutatóból azt látom, hogy 2000ben 56,1 százalékponttal Magyarország ennek a tíz országnak a vásárlóerőparitásos versenyében, mondjuk, az előkelő harmadik helyen van. Ez nem is lep meg, hiszen nagyon jól tudtuk, hogy akkor, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz, vagy előtte is, Csehországot mindig olyannak tekinthettük, ami Magyarországnál tradicionálisan fejlettebb volt, az akkori mutatójuk 68,5 százalék , nem is beszélve Szlovéniáról, Jugoszlávia legfejlettebb részéről, ami akkor 79,8 százalék volt. Ha azt nézzük, hogy mi történt 2000 óta, 2004ben léptünk be az Európai Unióba: 2007ben látok itt még számadatokat, és az Ecostat elemzi azt, hogyan változta k ezeknek az országoknak a mutatói. 2007ben már azt látom, hogy az előkelő helyünket elveszítettük, mert mondjuk, Csehország természetesen továbbra is előttünk van, de megelőz bennünket Észtország, Lengyelország, ami jóval mögöttünk volt ilyen szempontból , a nyakunkon van, a balti államok - nem is beszélve a másik két balti államról - szintén a nyakunkon vannak, pedig nagyon mélyről jöttek, Szlovénia tovább emelkedett.
