Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2841 Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom kezdetén politikai helyzetértékelést szeretnék tenni, mert végül is az országot mégiscsak az érdekli legjobban, hogy mi történt vasárnap, és higgyék el nekem, nem az, amit most az Országgy űlés csinál, hanem az, hogy mi lesz majd annak a következménye, ami vasárnap a választáson történt. (Dr. Szabó Zoltán közbeszól.) Az jól látható, hogy az MSZPfrakció nem fogta fel a választás eredményét. Mindent ugyanúgy csinál, mintha ezt az országot tov ábbra is nagy többséggel, támogatottsággal, az SZDSZszel karöltve irányítanák, és nem veszik figyelembe azt, hogy az emberek teljes egészében elfordultak az MSZPtől, a győztes pártból egy középpárt lett, amit majdnem utolért a Jobbik - néhány százalék hí ján , egyébként több megyében a Jobbik le is győzött, és azt gondolom, ez elgondolkodtató lehetne mindenki számára a Szocialista Pártban. Az SZDSZt nem akarom minősíteni, mert van nekik elég bajuk; ők legalább beismerték, hogy van nekik elég bajuk. De ho gy jön ez ide? Úgy jön ide, tisztelt képviselők, hogy ennek a kormánynak nincs politikai támogatottsága. (Domokos László: Úgy van.) Nincs politikai támogatottsága onnantól kezdve, amikor kilépünk ebből a teremből, és mégiscsak az ebben a teremben lévő embe reket azok az emberek választották meg, akik a termen kívül vannak, több mint 8 millió állampolgár. Ha lenne önöknek önkritikájuk, akkor most azt mondták volna hétfőn délután, hogy ezt az adótörvényt visszavonják, és jöjjön egy olyan politikai erő, amelyne k jelentős társadalmi támogatottsága van, és az intézze tovább az ország politikai, gazdasági, adó- és költségvetési ügyeit. Önök ezt nem tették, most itt vagyunk, vitázunk - lehet, hogy a semmin. Mert ennek az adótörvénynek a politikai támogatottsága kéts éges. Nem lehet tudni, hogy az SZDSZ támogatottsága megmarade, az SZDSZ elnöke lemondott, a hét végén fognak tanácskozni például arról, hogy támogatjáke az előrehozott választást. Akkor most mondják meg nekem, hogy mi értelme ennek az egész vitának! (Bab ák Mihály: Menjünk haza! - Dr. Szabó Zoltán: Menjetek!) Ami az adótörvényt illeti, más szempontból azt gondolom, más tekintetben is elhibázott. Egyrészt egy szempontból túlságosan későiek ezek a lépések. Minden más országban tudta a kormányzat azt, hogy má r az elmúlt évben meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyek kezelni tudják a válságot. Magyarországon - tudjuk - nem születtek meg sajnos ezek a döntések, tehát egy politikai válsággal is szembe kellett nézni, aminek a következményeit ma is viselnie kell az országnak. Más szempontból viszont túlságosan korai. Hiszen gondoljuk csak el, hogy a törvény hatálybalépése jövő január 1je. Akkor miért kapkodunk azzal, hogy júniusban el kell fogadni, hiszen maga az MNB elnöke mondta, hogy felmérhetetlen, hogy Magy arországra a válság a következő hónapokban milyen hatással lesz. Tehát ő figyelmeztette az országot arra, hogy bizony még nem biztos, hogy a válságnak a mélyén vagyunk, kiszámíthatatlan dolgok történhetnek. Tehát arra is kellene hogy választ adjon majd a j övő évi költségvetés, illetve az adótörvény. Nagyon fontos hiányosság az, hogy nincs, nem látható mögötte a költségvetési megalapozottság. Ez az adótörvény a levegőben fog lógni, ha netán az Országgyűlés el fogja majd fogadni. Nincs mögötte költségvetési m egalapozás, és igazából az embernek úgy tűnik, mintha ez inkább csak kommunikáció lenne a kormánypártok részéről, hogy el tudjuk azt mondani, hogy csökkentettük az adókat, ami még ráadásul nem is igaz; ami ráadásul nem is igaz, hogy valójában csökkennek az adók, de egyébként ebben semmi új nincs. Ugyanez történt 2005ben, amikor az ötéves adótörvénycsomagot elfogadtatták az Országgyűléssel, majd 2006 júliusában azt vissza is vonták. A teljes, totális hiteltelenség jellemzi a mai kormánypártokat, az MSZPt é s az SZDSZt, legalábbis ami az adótörvényeket illeti. (Babák Mihály: Adósság az életünk.) Egy pillanatra tekintsünk azért vissza, hogy mi is történt valóban az elmúlt hét évben - míg önök kormányoztak - az adótörvények kapcsán! Azt - gondolom - mindannyia n tudják és sejtik, hogy ez az utolsó adótörvény, amit önök fognak megalkotni. Tehát azért ebben a pillanatban illő kicsit értékelni azokat az adótörvényeket, amelyeket önök fogadtak el. A jövedelemcentralizáció 2002től mind a mai napig 4 százalékkal növe kedett. (Dr. Szabó Zoltán közbeszól.) , azaz az emberektől a
