Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - MOHÁCSI JÓZSEF, a sport- és turisztikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2836 Meggyőződésünk ugyanak kor az is, hogy a kedvezmények és mentességek szűkülésével, több juttatás teherviselés alá bevonásával jelentősen fehéredik a gazdaság. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden korábbi kedvezmény megszűnik, így néhány kedvezményhez semmiképpen nem nyú lunk. Változatlan marad a családi kedvezmény, a fogyatékkal élők kedvezménye, a hosszú távú megtakarítások kedvezménye és az önkéntes biztosítópénztárhoz, illetve nyugdíjelőtakarékossághoz fűződő kedvezmény. Számos, korábban adómentes kedvezmény megszűnik , mint a tandíjkedvezmény, alapítványi kedvezmény, őstermelői kedvezmény és számos egyéb más kedvezmény. Megnéztük a munkáltatói juttatásokat, hogy melyek azok, amelyek nem szolgálják az eredetileg kitűzött célokat, és melyek azok, amelyek hatékonyan teszi k azt. A mostani rendszer mindenképpen megrövidíti az államot - ezt nyugodtan elmondhatjuk , vagyis valamennyi embert, valamennyi állampolgárt. Ugyanis nagyon sok cég úgy veszi fel az alkalmazottakat, vagy úgy próbálja ott tartani őket, hogy egy alacsonya bb fizetés mellett magas adómentes juttatásokat biztosít számukra. Ezek a juttatások természetesen nem feketepénzek, senki sem beszél erről, de a fizetés részeként kapják a munkavállalók, mindenféle közteher nélkül. Bevonjuk ezeket is a közteherviselésbe, mint a munka után járó béreket. Mostantól vagy leróják ezek után az adófizetési kötelezettségeiket a vállalkozások, vagy a cégek kénytelenek lesznek papíron és a valóságban is magasabb fizetést adni az alkalmazottaiknak, amennyiben ezeket a juttatásokat me g kívánják szüntetni. A természetbeni juttatások közül továbbra is adómentesek maradnak a szociális jellegű juttatások, a munkáltatói lakáscélú támogatás, a szépkorúak jubileumi juttatása, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények hallgat óinak járó ösztöndíjak. Egy részük - mint a napidíj vagy az üzemanyagmegtakarítás - teljes egészében adóköteles lesz. Az úgynevezett kafetériarendszer átalakításával kapcsolatban a mai napig is és a mai napon is a bizottsági vélemények kapcsán is megfoga lmazódtak aggályok és aggodalmak. Ugyanakkor el kell mondani azt, hogy ezek a juttatások a kormány javaslata szerint mintegy 400 ezer forintos értékhatárig 32 százalékos adókulcs alá tartoznának. Itt hangsúlyozni szeretném azt, hogy a szocialista képviselő csoport mindenképpen meg szeretné várni azt, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban ebben a kérdéskörben milyen megállapodás születik, és amennyiben megállapodás születik, azt mi a magunk részéről akceptálni fogjuk és el fogjuk fogadni. Amennyiben nem, abban az esetben is törekszünk arra, hogy a kormánnyal egy olyan megállapodás szülessen, amely mindkét fél számára elfogadható megoldást jelenthet. Beszélnünk kell a jövedéki termékek esetében az adóemelésről, ami itt felvetődött számos kisebbségi vélemény kapcsán is. Ezek az adómértékek messze nem olyan szinten emelkednek, mint amiről Szatmáry Kristóf beszélt. A gázolaj és a benzin jövedéki adója 7 forintot sem elérő mértékben növekszik. Elmondhatjuk azt egyébként, hogy ma Magyarországon lényegesen olcsóbbak az üze manyagok, mint a környező országokban. Volt olyan időszak néhány évvel ezelőtt, amikor ez a helyzet fordított volt, de azt mondhatjuk el, hogy a jövedéki termékek javasolt adóemelésével 2010. január 1je után is még a hazai üzemanyagok valószínűleg olcsóbb ak lesznek, mint a környező országokban forgalmazott termékek. (12.00) Tehát az a veszély, amiről Szatmáry Kristóf itt bizottsági véleményként beszél, nem áll meg, nem megalapozott. Ami a társasági adózást illeti, megszűnik a vállalkozások különadó ja, ugyanakkor a társasági adókulcs 19 százalék lesz, némileg bővül az adóalap emellett. Néhány fontos kedvezmény, ami a gazdaság szempontjából kardinális, megmarad. Így például 50 millió forint adóalapig 10 százalék lesz az adó, megmarad a fejlesztési adó kedvezmény, a jogdíjhoz, a K+Fhez kapcsolódó kedvezmények, illetve a holdingközpontok létrejöttét segítő kedvezmények. A fő cél, mint ahogyan arra már korábban is utaltam, a munkát terhelő elvonások jelentős, érzékelhető mérséklése. Megszűnik a tételes eg észségügyi hozzájárulás, ez különösen a kis- és
