Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - MOHÁCSI JÓZSEF, a sport- és turisztikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2834 vezethető vissza. És végül a negyedikként megfogalmazott, talán le gnagyobb probléma a végletesen kiteljesedett politikai egyet nem értés, a politikai gyűlölködés. Egy gond is sok egy országnak, nemhogy négy, amivel kellene most megküzdenünk. Az utolsóval kellene kezdenem, azzal, hogy miért van politikai gyűlölködés. (Dr. Hargitai János: Igény van rá.) Úgy gondolom, az elmúlt években is megvoltak a feltételei annak, hogy ebben valamiféle szünet következzen be. Sajnos ehhez nem voltak meg a politikai partnerek. A mostani, tegnapelőtti választást követően is az ellenzék vezé re azt fogalmazta meg, hogy azt kéri a Szocialista Párttól, hogy ne álljon a Fidesz útjába. (Dr. Hargitai János: A változtatások útjába.) A Szocialista Párt nem áll a Fidesz útjába. Itt van a terep, a mai napon is szeretnénk meghallgatni azokat a gazdaságp olitikai elképzeléseket, hogy a Fidesz hogyan képzeli ennek a válságnak a kezelését, mit tennének ők ebben a helyzetben azért, hogy bebizonyosodjon, hogy egyébként az a politikai támogatottság valóban indokolt, mert hiszen a társadalom elhiszi, hogy a Fide sz képes ezt a problémát kezelni. Visszatérve a dolog lényegére: mi lehet a stratégiai célja egy kormányzatnak? Természetesen más akkor, amikor kirobbant a gazdasági válság, mert hiszen akkor az azonnali fizetési problémák kezelését kellett megoldani. Ezt megtette annak idején a kormány, elsőként talán Európában sikerült olyan megoldást találni, amivel elkerülte az azonnali fizetési csődöt. Ugyanakkor a mai nap is a prioritás mindenképpen a válságkezelést jelenti. Ugyanakkor ez az az időszak, amikor föl kel l készülnünk arra, amikor már nemcsak a válságkezelésre, hanem a válság utáni időszakra is föl kell készülnünk. Természetesen itt a gazdaságpolitikusok között is jelentős vita van, hogy egy fizetési egyensúly megteremtése és egy válságkezelési időszak elle ntmondásban van azzal, hogy a vásárlóerő Magyarországon jelentősen csökkenhet. Itt valamiféle egyensúlyt kell teremteni. Arra, hogy ez a válság az egész világra kiterjedő és hogy minden országot érint, szeretnék számos példát itt fölsorolni. Néhány hónappa l vagy egykét évvel ezelőtt itt a parlamentben mást sem hallgattunk ellenzéki képviselőktől, mint hogy Magyarország számos területen lemaradt, és hogy hány ország előzött meg minket. Itt emlegették Szlovákiát, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Írorsz ágot és az összes többi országot. Most szeretném megkérdezni a képviselő urakat, hogy ezek az országok most hol tartanak. Ha Szlovákiát tekintjük, és a mínusz 5 százalékos gazdasági növekedésről beszélünk, akkor Szlovákia esetében a visszaesés akár 1015 s zázalékot is jelenthet, és ehhez képest Magyarország semmi esetre sincs rosszabb helyzetben. De az államadósság szintjét is vizsgálhatjuk, akkor számos, Magyarországnál sokkal gazdagabb ország is megelőzött - idézőjelben megelőzött - bennünket. Ezek a péld ák csak azt mutatják, tisztelt képviselőtársaim, hogy abszolút indokolatlan volt az a kifejezés, amit használtak önök Magyarországra, mert ez nem segítette Magyarországot a külvilág előtt, hanem sokkal inkább a befeketítés irányába hatott. Azt gondolták, p olitikai hozadéka van annak, ha kígyótbékát kiabálnak a magyar gazdaságról és a magyar kormányról. Látható, hogy más országok sem voltak erre a válságidőszakra jobban felkészülve, mint Magyarország. Nyilvánvaló, hogy most a válságkezelés időszakában a ver senyképességet és a hatékonyságot hosszabb távon megalapozó változtatásokra van szükség. Természetesen közvetlen feladat a válságenyhítés, másrészt a növekedés feltételeinek megteremtése. Ebből a szempontból van jelentősége az adórendszernek, mert hiszen a z adórendszer segítheti a vállalkozásokat, a magánszemélyeket is abban, hogy versenyképesek legyenek Európában és versenyképesek legyünk a gazdaság számos területén. Hogyan lehet a foglalkoztatási rátát növelni? Hiszen Magyarországon nagyon kevesen dolgozn ak, viszonyítottan más európai országokhoz. A 2010től folytatódó átalakítás során elsődleges célunk tehát a foglalkoztatáshoz kapcsolódó terhek csökkentése, hogy Magyarországon a munkavállalási kedv növekedjen. Ez alapvetően az adórendszer átalakításának is a célja.
