Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2818 Komoly kifogásunk, hogy a minimálbér ugyanúgy adómentes maradt, mint ahogy adómentes volt az ezt megelőző időszakban. Ha valaki azt hiszi, hogy az én hozzászólásom szociális érzéketlenségről tesz tanúbizonyságot, akkor téved. Európában nálunk a legmagasabb a minimálbérből élők aránya: 40 százalékát teszik ki az összes munkavállalónak. 1,6 millió emberről van szó, akiknek legalább a fele a zsebébe kapja a jövedelméne k a másik részét, hiszen az adóelkerülésben itt a munkavállaló és a munkaadó egyaránt érdekelt. A dolog akár - idézőjelbe téve - rendben is lehetne; a baj akkor kezdődik, amikor egy minimálbérből élő nyugdíjba megy vagy megbetegszik, hiszen akkor a minimál bér után fogja kapni a nyugdíját. Most mennek az első minimálbéresek nyugdíjba. Nem tudom, a politika milyen választ fog majd adni arra a kérdésre, hogy ebből a nyugdíjból megélni nem lehet, mert a létminimumot sem közelíti meg. Tehát ezzel valamit kezdeni kellene, például a minimálbért egy sokkal kedvezőbb adókulccsal megterhelni, de mindenesetre lehetővé tenni, hogy ebből a rabigából vagy ennek a csapdájából ez az 1,6 millió ember ki tudjon törni. Ráadásul érdekeltek, hogy a rendszerben maradjanak, aminek egyéb vetületei, szakképzési és egyéb vetületei is vannak. Ez a törvény több szempontnak kellene hogy eleget tegyen, mondjuk, a társadalmi igazságosságnak érvényesülnie kellene; ez részben megvalósul. A versenyképességet kellene biztosítani; ez valamilyen mértékben javul, tehát a munkavállalók, a magyar gazdaság szereplőinek versenyképessége némileg javul. S igyekezni kellene a költségvetési egyensúly megtartását biztosítani; nyilván erre hivatott a másik adótípus, amelyről majd most kívánok beszélni. Egyé bként tartózkodtam ennek a törvényjavaslatnak a szavazásánál. Még egyszer mondom, a szándékokkal egyet lehet érteni, de ha már belevágtunk egy átalakításba, akkor annak sokkal átfogóbbnak, sokkal mélyebbnek kellene lenni, mert ez ugyanolyan felszínes dolog , mint amit általában idáig csináltunk. Ismétlem, az adók nagy számát kellene drasztikusan csökkenteni, egyszerűbbé, átláthatóbbá tenni a rendszert. Ebből mindenkinek csak előnye származna. Az ingatlanadó. Külön törvény szól az ingatlanok megadóztatásáról. Nyilvánvaló, hogy ha egyszer kedvezményeket akarunk biztosítani a munkát terhelő adók vonatkozásában, és ott bevételkieséssel kell számolni, hiszen ennek az eredménye csak ez lehet, később lehet, hogy ez kompenzálódik, hiszen ha a foglalkoztatási feltétel ek az adórendszer módosításának eredményeképpen javulnak, akkor a bruttó bevétel is növekedhet. Tehát ez egy átmeneti állapot. De ahol igazán egyensúlyt lehet teremteni, illetve az egyensúly feltételeit biztosítani lehet, az egy másik típusú adó növeléséve l valósítható meg. Itt két adó jöhet számításba: az egyik az általános forgalmi adó, ezen túl vagyunk; a másik pedig a vagyoni típusú adók, amelyek Magyarországon idáig kevéssé szerepeltek az adórendszerben mint fontos tényezők. Ezzel az ingatlanadótörvényelőterjesztéssel szemben azonban több kifogás merül fel. Az első kérdés az, hogy miért csak lakóingatlanokra vonatkozik. Hiszen tudjuk, hogy az Európai Bíróság hozott ugyan egy olyan ítéletet, amely az iparűzési adót elfogadottnak minősítette, de tulajdon képpen egy általános ingatlanadó, amely nemcsak lakóépületekre, hanem egyéb ipari, mezőgazdasági típusú épületekre is vonatkozik, ez lehetővé tenné, hogy az ingatlanadó kiváltsa az iparűzési adót, amely szintén növelné a versenyképességet, és szintén átlát hatóbbá és egyszerűbbé tenné ezt a rendszert. Aztán hogyan néz az ki, hogy egy ingatlantulajdonos, egy lakóingatlantulajdonos egyszerre kétfelé fog ingatlanadót fizetni, illetve két címen fog fizetni? Hiszen az önkormányzat is kivet rá ingatlanadót, és le sz egy központilag kivetett ingatlanadó. Igaz, hogy az előterjesztés szerint a kettő egymásból levonható, de ez sem fogja egyszerűbbé tenni a rendszert, tehát ez sem ésszerű és ez sem jó. (10.30) A törvény melléklete tartalmaz egy táblázatot, ami tulajdonk éppen egy olyan értékbecslés alapjait rögzíti, ami az adó kiszámításának alapja lehet. Na, hát ez aztán teljesen kusza és összevissza. A felsorolt megyék között három olyan megye van, amelyekben az egylakásos ingatlanra kivetett adó mértéke kisebb, mint a többlakásosé. A bizottsági ülésen megkérdeztem a
