Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2810 A törvényjavaslat számos olyan társadalmi csoport számára biztosít adókönnyítést, amelyek jövedel mi, illetve szociális helyzetére tekintettel az adófizetési kötelezettség teljesítése nehézséget okozhat. Így az idősek és rokkantnyugdíjasok az általuk lakott lakás után meghatározott feltételek mellett 10 millió forintos adóalapmentességben részesülnek, illetve a gyermekek számától függő adókedvezményt vehetnek igénybe a három vagy több gyermeket nevelő nagycsaládosok. Ebben az adónemben is alkalmazható az építményadószabályozásból már ismert, halasztott adófizetést lehetővé tevő adófelfüggesztés jogint ézménye. Ennek lényege, hogy az idős, rokkant, munkanélküli, illetve lakóingatlant öröklő kiskorú lakástulajdonosok, amennyiben számukra nehézséget okoz az adó megfizetése, és a méltányossági kérelem benyújtásának lehetőségével nem kívánnak élni, alanyi jo gon kérhetik az adófizetési kötelezettség egy későbbi időpontra halasztását. A felfüggesztett adóra vonatkozó követelését az adóhatóság az adótárgy ingatlanra vezetett jelzáloggal biztosítja. A fentieken túl határozott idejű, pontosan hároméves adómentessé g vehető igénybe azon műemlék épületeknél, amelyeket felújítanak. Ezen túl ez utóbbi esetben levonhatóvá válik az adóból a felújításra kifizetett áfa is. Az adó alapja a lakóingatlan forgalmi értéke. Az adó mértéke érték szerint differenciált: 50 millió fo rintig 0,35 százalék, afelett pedig 0,5 százalék. Bevallást azon lakóingatlanok után kell benyújtani, amelyeknek forgalmi értéke az év első napján a 30 millió forintot eléri. Emellett bevallást kell benyújtani azon lakóingatlan után is, amelynek a törvényj avaslat szerint számított értéke eléri a 30 millió forintot, de az adóalany megítélése szerint a forgalmi érték ez alatt van. Természetesen ekkor is csak a forgalmi értéket kell bevallani. A számított érték tehát csak egy orientációs pont, szerepe arra kor látozódik, hogy az adózó ne essen mulasztásba azért, mert nincs információ arról, hogy lakóingatlanának értéke meghaladjae az adóköteles határt. A kétszeres adóztatás elkerülése érdekében az adó alanya természetesen levonhatja a fizetendő vagyonadó összeg éből terhére az ingatlan után az adóévre kivetett helyi építményadó, üdülőépület utáni idegenforgalmi adó vagy kommunális adó teljes összegét. A vízi járművek esetében a javaslat szerint a 25 négyzetmétert meghaladó névleges vitorlafelületű vitorlás, illet ve az 50 kilowattnál nagyobb teljesítményű főgéppel rendelkező motoros adózik, függetlenül attól, hogy a hajózási hatóság nyilvántartásában szerepele vagy sem. Az adó alanya a vízi jármű tulajdonosa. Az adó alapja attól függően eltérő, hogy vitorlás vagy motoros vízi járműről van szó. Vitorlás vízi jármű esetén az adó alapja a vízi jármű névleges vitorlafelülete négyzetméterben kifejezve, motoros vízi jármű esetén az adó alapja a vízi jármű főgépének kilowattban kifejezett teljesítménye. Az adó mértéke a j ármű életkorától függően differenciált. A szabályozás több mentességet is tartalmaz, így nem áll fenn adófizetési kötelezettség a vízi mentés céljára használt vagy a sportegyesületek tulajdonában, használatában álló vízi járművek után sem. A légi járművek közül adóköteles minden olyan polgári légi jármű, amelyek legnagyobb felszálló tömege a 100 kilogrammot eléri. Az adókötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy a járművet Magyarországon vették nyilvántartásba vagy sem. Az adó alanya a légi jármű tulajdo nosa. Az adó alapja a légi jármű legnagyobb felszálló tömege, mértéke pedig, hasonlóan a vízi járművek adójához, életkor szerint differenciálódik, illetve a törvény megkülönböztet motoros és motor nélküli légi járművet. Minél idősebb egy jármű, annál kiseb b az adómérték. Mentesség illeti meg a sportszövetségek, sportegyesületek tulajdonában lévő légi járműveket, illetve a légi üzemben tartási engedéllyel rendelkező szervezet tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő légi járművet. Az átlagnál jóval magasabb, 1 25 kilowatt teljesítményt elérő vagy meghaladó hajtómotorral rendelkező személygépkocsi esetén az egyébként fizetendő gépjárműadón túl különadót, az úgynevezett nagy teljesítményű személygépkocsik adóját is kell majd fizetni. Az adó mértéke a jármű teljesí tményétől függ, ennek megfelelően 175 kilowattig a gépjárműadótörvény szerinti adóösszeg kétszeresét, 200 kilowattig két és félszeresét, míg afölött háromszorosát kell különadóként megfizetni. Ebből a megfizetett gépjárműadót természetesen le lehet vonni. (9.50)
