Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP):
2801 Az ülésen jelen voltak: DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, KLING ISTVÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, JAUERNIK ISTVÁN önkormányzati minisztériumi államtitkár, KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár. Az ülésnap megnyitása Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 29. ülésnapja 2009. június 9én, kedden (9.02 ó ra - Elnök: Harrach Péter Jegyzők: Béki Gabriella és Nyakó István) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 29. ülésnapját megnyi tom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Nyakó István és Béki Gabriella jegyzők lesznek segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Harrach Péter) : A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett M ester László frakcióvezetőhelyettes úr, MSZP: “Gyereknap apropója” címmel. Öné a szó. DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Május végén, de az elmúlt évekhez hasonlóan június elején is szerte az országban - ugyanúgy az én szűkebb pátriámban, a főváros XVIII. kerületében - sokszínű programsorozatot szerveztek önkormányzatok, intézmények, a legkülönbözőbb szervezetek a gyermeknap apropóján, a gyermekek örömére. A közeli pedagógusnap, ballagások, évzáró ünnepségek mind azt a látszatot keltik, hogy az első félév végi hetek a gyermekeknek szólnak, a gyermekekért vannak. A látszatot mondom, és folytathatnám egy nagy magyar költő aggódó szavaival. “Csak meg ne egye ezt a napot a magyar parádézás. A felnőttek szereplővágya, a h űhó” - írta Ady Endre az első gyermeknapról. Valóban a gyermekekről, a gyermeknek szól, vagy csak ürügy, vagy tán az sem? Ez utóbbi inkább, ha végigfutjuk - bár inkább ne tegyük - a médiahíreket, tudósításokat. Közülük kérdez majd vissza valamelyik, az van benne, amiért megveszik - a felnőttek természetesen. Mert az való igaz, a mintát mi adjuk az életben, a nap minden percében a gyerekeknek, így hát jobb, ha nem is mutogatunk filmekre, televíziós műsorokra, újságcikkekre. Azt adják vissza, amit mutatunk, i tt a parlamentben is. Sokszor érdeklődve nézzük a fentről figyelő gyermekarcokat, aztán folytatjuk egymás szidalmazását, lejáratását. Tiszteletről szó sincs. Azok, akik néznek, látnak bennünket, már értik a gesztusokat, hangsúlyokat, becsmérlő szavakat. Né znek és hallanak itt is, az utcán is, hallanak vitatkozni, látnak, ahogy kifordulunk magunkból, majd hallanak, ahogy tiszteletet kérünk és parancsolunk az iskolában, a családban türelemre intünk.
