Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 8 (215. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz):
2786 hatályba is lépjen. Nem látjuk okát, hogy miért k ell ezt még mintegy két vagy másfél esztendővel kitolni. Tisztelt Országgyűlés! Az általam elmondottakra is figyelemmel kérem, hogy támogassák a módosító javaslatok megszavazását a módosító javaslatok szavazásakor. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (Lezsá k Sándor) : Köszönöm, Kovács képviselő úr. Megadom a szót Fónagy János képviselő úrnak. DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A hozzászólásom és a jelenlétem indokát a gazdasági bizottság által benyújtott azon javaslatok képezik, amelyek egy eredendően más célú, tartalmú jogszabályt kihasználva gyakorlatilag a magyar bányatörvényt teljes egészében felforgatják, és számos olyan rendelkezés befogadására tesznek javaslatot, amit egyébként az eredeti javaslat nem nyitott meg. Meggyőződésem szerint néhány szakasztól eltekintve egyszerűen házszabályellenes. A másik pedig, hogy szakmailag olyan kérdéseket érint, ami - nem vitatva e jogszabály szakmai jelentőségét, de - teljesen más szabályozási ágakba ny úl bele mindenfajta szakmai előkészítés nélkül. Hogy érthetőbb legyek, a gazdasági bizottságnak ez a javaslatcsomagja gyakorlatilag a geotermikus energiával kapcsolatos egész szabályozási kört kiszedi a környezetvédelmi és vízügyi szabályozási ágazatból, é s most nem belemenve abba a vitába, hogy ott jó helyen van vagy nincs jó helyen, az egészet beteszi egy bányafelügyeleti hatáskörbe. (21.40) A rendelkezésemre álló idő és a részletes vita szabályai természetesen arra köteleznek, hogy elsősorban azokat a mó dosítókat emeljem ki, amelyek, meggyőződésem, önmagukban szakmailag sem állnak meg, és az előbbi megjegyzéseket pedig az előterjesztő figyelmébe ajánlva kérem, hogy vizsgálja felül, hogy ezek támogatottságát mennyire tartja megengedhetőnek, vagy a magyar j ogalkotás színvonala érdekében egyáltalában elfogadhatónak. A 22. ajánlási pont a bányászatról szóló ’93. évi XLVIII. törvény 5. §ával foglalkozik, és azt célozza, hogy egy jogvesztő határidő figyelembevételénél a bányavállalkozó önhibáján kívüli késedelm ét figyelmen kívül kell hagyni. Maga a javaslat is egy jogdogmatikai érdekesség, mert a jogvesztő határidőt a magyar jogrendszerben eleve az objektív hatáshoz köti, s abban a pillanatban, amikor egy szubjektív elemet teszünk bele, akkor az egész egy jogi n onszensszé válik. Tehát ennek a javaslatnak a befogadását ilyen szempontból is kérem, hogy az előterjesztő vegye figyelembe. Tehát ez egy jogalkotási nonszensz. Ami a következő ajánlási pontoknál van, a 23., a 24., a 25. pontoknál pedig, mint említettem, e gyszerűen nincs megnyitva a jogszabály, és gyakorlatilag a bányatörvény alapvető és lényeges pontjait módosítja egy közigazgatási eljárásra vonatkozó normacsomag keretein belül. Nem terhelném a jelen lévő és itt szorgalmasan kitartó képviselőtársaimat, hog y ennek szakmai részleteibe belemenjek, de higgyék el, hogy ennek a szakmai előkészítése éppen a geotermikus energiának az egész ország életére gyakorolt nagyon fontos hatása és az elkövetkezendő öttíz év várható fejlődése miatt ez méltatlan, és számomra teljesen érthetetlen. Szintén csak példálózva a számos javaslati pont között. A 97. ajánlási pont a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvénybe módosít bele, egyébként ugyancsak úgy, hogy nincs megnyitva a módosított joghely, és azt mondja, hogy az Energia Hivatal köztisztviselőire a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló szabályozás nem teljes mértékben vonatkozik. Tehát egy egységes közigazgatási javadalmazási rendszerből egy államigazgatási egységet kivesz, indok olását tekintve is teljesen érthetetlen módon, és egy meg nem nyitott joghelybe egy egyébként teljesen rendszeridegen szabályozási elemet beemel.
