Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 8 (215. szám) - A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
2756 akármilyen módosító javaslatokat is adunk be, hogy épkézláb módon megállja a helyét. Teljesen át kell írni az egészet, az pedig egyenlő azzal, hogy vissza kel l vonni. Szerintem ez lenne az ésszerű, ez lenne a normális, és egy csomó felesleges vitától, indulattól is megkímélnénk magunkat. Ebből következően a kisebbségi vélemény értelemszerűen az volt, hogy ezt nem támogatjuk, de még az általános vitáját sem támo gatjuk, mert arra nem alkalmatos. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót a Házszabály szerint 15 perces időkeretben; elsőként Hoffmann Rózsa képviselő asszonynak, KDNP. DR. HOFFMANN RÓZ SA (KDNP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen nagy felelősség az oktatási rendszer bármelyik részéhez törvényjavaslattal vagy egyéb szabállyal hozzányúlni. Ezzel együtt is időről időre szükséges, hiszen a körülmények, a külső, be lső körülmények változnak, és a rendszert ehhez kell igazítani. Ezért tehát az a törvénymódosítási dömping, amely az utóbbi évben ellepte a parlamentet mind a köz, mind a felsőoktatás, mind a szakoktatás tekintetében, önmagában véve vitatható, egyáltalán nem örvendetes jelenség, nem fogadtuk örökbe a módosítást. De nézzük, javíte a felsőoktatás állapotán, helyzetén ez a törvényjavaslat, amelyet a képviselőtársak benyújtottak. Nos, elég nagy érdeklődéssel hallgattam én is itt Hankó Faragó Miklós szavait, d e minthogyha egy egészen más törvény indokolásáról lett volna szó, mint ami elhangzott az oktatási és tudományos bizottság ülésén. (19.10) Ha csak arról lenne szó - megismételhetem Pósán László képviselőtársam véleményét , hogy egy hiátust pótoljunk egy újabb törvényben, azaz szabályozzunk egy meglevő állapotot, amelyet egyébként is a törvény előír, akkor nyitottak lennénk a kérdés megtárgyalására, és nem zárkóznánk el előle. De az oktatási és tudományos bizottságban egészen más érvelés hangzott el, mint itt. Itt ebből egy szót nem hallottunk. És miután az oktatási és tudományos bizottság is a parlament egyik bizottsága, ezért engedjék meg, hogy én arra reflektáljak, itt van a kezemben a bizottsági jegyzőkönyv. (Felmutatja.) Legalább hússzor hangzott el az előterjesztők szájából: a törvénymódosítás vagy a törvényjavaslat legfontosabb indoka tudniillik az, hogy versenyképessé tegyük a magyar felsőoktatást. Nos, a versenyről annyit engedjenek meg elmondani, hogy piaci viszonyok között a gazdasági szférában el képzelhető, sőt bizonyított is sok esetben, hogy a versenynek valóban minőségjavító hatása van. De az oktatási rendszer nem piaci viszonyok között működik - hozzáteszem, szerencsére, egyelőre Magyarországon , és a verseny önmagában nem garantál semmiféle minőségi emelést. Mi több, hozzátehetem, hogy a gazdasági és pénzügyi válság is, amelynek szenvedő alanyai vagyunk immár több hónapja, pontosan azt bizonyítja, hogy a verseny abszolutizálása, mindenek fölé emelése bizony rossz út, ezért ezt az utat követni a felsőoktatásban nemhogy nem lehet, hanem káros és vétkes út lenne. Ezenkívül, ha mégis szükség van versenyre, mert önmagában azért a verseny nem kizárható, mi több, eredményes is lehet, van verseny a magyar felsőoktatásban, hiszen köztudottan csökken a hallgatóknak, az érettségizetteknek a létszáma, a felsőoktatási intézmények verekszenek - úgymond - a hallgatókért, ami önmagában versenyhelyzetet teremt. Kérdés az, hogy a versenyhelyzet és a verseny meghatározta felsőoktatási jelentkezés összefügge a mi nőséggel. Azt kell mondanom egyértelműen, hogy nem. Kérdezem, volte az elmúlt években olyan egyértelmű kutatás, amely tudományos hitelességgel bizonyította volna, hogy mondjuk, a népszerű, magasabb minőségűnek deklarált egyetemekre azért jelentkeznek több en, mert magasabb a színvonala vagy jobb a minősége. Én ilyen kutatásról nem tudok. De arról igen, hogy nagyon sokszor divat diktálja vagy lakóhely közelsége diktálja a
