Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 26 (214. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FARKAS SÁNDOR (Fidesz):
2655 Tehát ezzel csak azt akarom alátámasztani, hogy azok az aggodalmak, azok a félelmek, hogy ezek az energiabázisaink kimerülnek, nem igazak. Akár az akadémiai any ag, akár egyéb szakértői anyagok, amik hosszú évek alatt felsorakoztak már előttem, bizonyítják, hogy a KeletiKárpátok vízgyűjtő területeinek a vízutánpótlása biztosítja gyakorlatilag a mai magyar Alföld és a Kárpátmedence magyarországi része geotermális energiájának a hátterét. Ez azt jelenti, hogy ameddig eső fog esni ezeken a területeken - most nagyon lecsupaszítom a gondolatot , addig lesz termálenergiánk is, és lesz vizünk is. Én azt gondolom, hogy így kell megfogni ezt a kérdést, és nem úgy, hogy m i van akkor, ha ez most alkotmányellenes, most ez ilyen kifogás, olyan kifogás. Ebből én egyetlenegy következményt tudok levonni magamban, mégpedig azt, hogy nem akarjuk ezt az energiát használni, vagy meg akarjuk nehezíteni azoknak, akik már használják, v agy egyáltalán azt akarjuk, hogy ez az energia ne Magyarország társadalmának nyújtson előnyt, hanem majd 1020 év múlva - vagy lehet, hogy ennél még hamarabbi években is - valaki mint külföldi befektető meg fogja ennek az energiának a hasznosítását oldani. Még egyszer mondom: szerintem bűn így gondolkodni ma Magyarországon. Nagyon sok kifogás, pró és kontra érvek elhangzottak Szirbik polgármester úr - elnézést, hogy így mondom, Imre - vagy képviselő úr beszámolójához vagy tájékoztatójához. Orosz képviselő ú r mondta, hogy leszűkítjük ezt a gondolatot kimondottan csak a kertészet területére. Szó sincs erről. Aki ismeri ezeknek a termálkutaknak a technológiáját, hasznosítását, nagyon jól tudja, hogy igaz, ezek a termálkutak jelentős részben kertészeti célokat s zolgálnak, de amellett nagyon komoly állattenyésztési célokat szolgálnak, el tudom mondani: sertéstenyésztés, baromfitenyésztés, sőt - Orosz Sándor itt van, mondom neki - az édesvizű, melegvizű temperált haltenyésztés is fontos projekt lehet ebben a kérdés ben. Engedjék meg, hogy még egy kitérőt tegyek! Fábiánsebestyénben dolgozom most már meg se merem mondani, hogy hány éve. Ott jelen pillanatban van egy olasz befektetői kör, aki igen nagy területet felvásárolt pont a termálenergia hasznosítása céljára, aki gondolkodik fürdőfejlesztésben, egyéb turisztikai látványosságban, üvegházépítésben, és még egyszer mondom, a melegvizű temperált haltenyésztés területén is. Hogy mi lesz ebből, ezt nem tudom, de egy nagyon jó elképzelésnek tartom. Ugyanakkor az is fáj ne kem rendkívüli módon, hogy ma Magyarországon gyakorlatilag, aki energetikai célra használja ezt a termálvizet, azt büntetik. Miért büntetik? Miért vagyunk mi rosszabbak? Éveken keresztül nem engedte meg a MOL gyakorlatilag, hogy bizonyos kutatási területek en egy kicsit elmélyüljünk, hogy mi is lesz majd ennek a jövője. FábiánIV - önöknek ez nem mond semmit; 1986. december első napjaiban egy világbanki kutatófúrás során 4160 méter körül ez a kút kitört, kihányta magából a csöveket, mint amit régi texasos fi lmeken lehetett látni, csak nem olaj jött ki, hanem gőz. Ez a gőz 160 fok, 140 atmoszféra, iszonyatos energia. A békésinagyszénási repedést véletlen eltalálta ez a kutatófúrás, azóta is mindenkinek a fantáziáját ez izgatja. Ma egy japán kitörésgátló van r ajta, amivel 3 hónapos megfeszített munkával az amerikai és holland szakemberek nagy nehezen el tudták fojtani. Ez a kút ma is ott áll, igaz, hogy nem használható, mert olyan mennyiségű beton lett belenyomva, hogy egyáltalán ezt a nyomást tudja tartani, de tudjuk, hogy ez a repedés ott van. Ez olyan energia, amelyre villamos erőműveket lehet telepíteni. Erre megvolt az amerikai szakvélemény, megvan a japán szakvélemény, konkrétan helyre adaptálva, és senki ebben nem lépett. Mindenütt falba ütköztünk, minden ütt betartottak mindenféle akadályokkal, és ezt nem lehetett kihasználni. Miért? Itt van a talpunk alatt. Úgy gondolom, hogy ez a kút jelen pillanatban természetesen inkább csak a jövő, egy kicsit futurisztikus elképzeléseket kell magunkban táplálni, hogy hogyan, mire lehet majd ezt az energiát használni. Ma is tudjuk, hogy az így előállított villamos energia egykét forinttal, 1 forint 40 fillérrel talán drágább lenne, mint amit ma meg lehet kapni, de ezt a villamos energiát itt tudjuk előállítani helyben. Ezt azért mondtam el, hogy egy kicsit talán bővítsem a gondolatkört, hogy miről is beszélünk.
