Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 26 (214. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
2653 Alkotmányossá gi aggályok: teljes mértékben egyetértek és osztom az Alkotmánybíróság álláspontját, miszerint a természet jogszabályokban biztosított védettségi szintjét csak nagyonnagyon indokolt esetben lehet enyhíteni. Nincs abban a helyzetben az emberiség és a Magya r Országgyűlés sem, hogy akárhogyan is döntsön a természeti elemek dolgában. De ha megvizsgáljuk azt, hogy hogyan alakult ki az a védettségi szint, amiről most beszélünk, akkor óvatosnak kell lennünk, és nagyon fontosnak tekintem azt, hogy egy, a korábbiak hoz képest megalapozottabb, körültekintőbb, ha tetszik, jobb eljárást eredményező védettséget ezen formális okból már csak véletlenül se dobjunk ki az ablakon. Ha valaki csak formális érvként használja folyamatosan ezt az alkotmánybírósági döntést, ezzel t ulajdonképpen mindent meg lehet ma Magyarországon akadályozni, de ha csak erre használják, ezzel többet ártanak a környezetvédelem ügyének. És még egyszer mondom, érdemi tartós védelmi lehetőséget és a fenntarthatóság érvényesülését is meg lehet ezzel akad ályozni. (13.20) Azt gondolom, hogy nem törekszik az előterjesztő a felszín alatti vízkészlet nagyobb mértékű kiaknázására, mint jelenleg. Ha ez így van, és ennek a garanciáit meg tudjuk teremteni, akkor én azokat az aggályokat, amelyek az időfaktorral kap csolatosan felmerültek, azért sem gondolnám helyénvalónak, mert ha úgy tetszik, egy jobb szabályozás kísérleteként is fel lehet fogni ezt. De az a 2. §ban javasolt gondolat, miszerint a visszasajtolás érdekében a vízkészletjáruléktól adjunk mentességet, é s ha melléteszem azt az indoklást, amit Szirbik úr is elmondott, akkor azt kell mondanom, hogy erre a paragrafusra nincs szükség. Meg is mondom, miért - hát vegyük már komolyan magunkat! A Magyar Országgyűlés ugyancsak a vízgazdálkodási törvény módosításáv al a mezőgazdasági - beleértve ebbe a kertészetit is , halgazdálkodási és rizstermesztési célú különböző vízhasználatokat mentesítette a vízkészletjárulékfizetési kötelezettség alól. Szeretném mondani ezt Velkey úrnak is. Nem egymással fogunk vitatkozni, viszont vitatkozunk egy mai magyar gyakorlattal: hogy miközben ilyen döntése van a Magyar Országgyűlésnek, a jogszabályok hierarchiájának eléggé sajátos érvényesülése okán még mindig előfordul, hogy mégiscsak fizetnek emberek olyan vízkivételekért, amelye k egyébként az előzőekbe beleesnek. Nyilván sokkal inkább ennek az anomáliának a megszüntetésére van szükség, ami nem törvényalkotási kényszer. Megjegyzem, ha ezt így elfogadnánk, akkor tág teret nyújtanánk az eddigi gyakorlatnak, amelyik felülbírálta a mi döntésünket, és azt mondta, nem érdekel, hogy te milyen célból veszed ki, én ezt gazdaságinak minősítem, és innentől kezdve neked fizetni kell érte. Csak így alakulhatott ki az a helyzet, hogy az az élménye sok vállalkozónak, mezőgazdasági vállalkozónak, hogy miközben úgy hallotta, az Országgyűlés őt mentesítette a vízkészletjárulékfizetés alól, mégis kénytelen fizetni, ezért most benyújtották ezt a módosító indítványt is. Én ezt tartanám helyénvalónak, és képviselőtársaimmal be is terjesztettem egy olyan javaslatot, amely ezt kiveszi ebből a törvényjavaslatból. Azt gondolom, ezáltal valóban arra az esetkörre korlátozódik az ezen törvényben saját tevékenységük folytatásának lehetőségét is látó kör, amiről Szirbik úr is beszélt. Őszintén szólva nem gondolná m, hogy ki kellene nyitni egy ilyen szabályozási szituációban olyan, úgymond energetikai hasznosításokra, amelyek kapcsán még nem biztos, hogy kellő ismerettel bírunk ahhoz, hogy megkapják ezeket a kedvezményeket. Mert ha nem 15 millió köbméter, hanem mond juk, 60 millió vagy még nagyobb nagyságrendű köbméternyi termálvíz visszasajtolás nélküli ügyéről van szó - a mértékek nem lényegtelenek , akkor nyilván más a helyzet. Ma abból a feltételezésből indulhatunk ki, amikor erről a törvényjavaslatról fogunk dön teni, hogy nem lesz több a környezet terhelése, mint a jelenlegi állapot. Ha ehhez képest más a javaslat, akkor azt gondolom, minden olyan vélekedés, amelyik azt mondja, hogy nem szabad a törvényt változatlan formában elfogadni, helyénvaló. Ugyanakkor azt gondolom, bár nem tudjuk, hogy a visszasajtoláse a legjobb megoldás, mégis az általam is kivenni javasolt passzusnak van egy lényeges tartalma.
