Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 26 (214. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KATONA KÁLMÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója:
2645 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, kép viselő úr. Megadom a szót Katona Kálmán képviselő úrnak, a környezetvédelmi bizottság előadójának. KATONA KÁLMÁN , a környezetvédelmi bizottság előadója : Elnök Úr! Államtitkár Úr! Előterjesztő Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság 7 igen szavazatta l, 10 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést nem támogatta. Azt gondolom, ez a szám egy elég beszédes szám, a puha nem a tartózkodás, tehát 7:11 arányban. Miért nem támogatta? Egy jól körülhatárolható, azonosítható kedvezményezetti körről szól ez az előterjesztés. Ugyan az előterjesztésbe nincs beleírva, hogy kertészek, hanem úgy fogalmaz, hogy a már vízjogi engedéllyel rendelkezők köre. Azt gondolom, ez nyilván meghaladja a kertészeket. Másnak is van más vízjogi engedélye, tehát ez már eg y pontatlanság. Azt gondolom, egy ilyen súlyú döntés, amely érinti az egész magyar vízbázis kérdését, sokkal jobb előkészítést és szélesebb körű kormányzati munkát igényelne. Érthetetlen számomra, hogy ha ez egy ilyen súlyú kérdés a mezőgazdaság ügyében, m iért nem a kormány terjeszti elő, a kormány miért nem készít el egy hatástanulmányt, és ennek alapján egy átgondolt szakmai vita után kerülhetne hozzánk egy ilyen jellegű módosítás. Alkotmányossági aggályokat is felvet az a kérdés, hogy csak egy szűk érdek csoport kedvéért módosítok, és lépek vissza a korábban meghozott környezetvédelmi előírásoktól. 1994 óta következetesen képviselünk egy irányt, mégpedig azt, hogy rendkívüli esetben térünk el és csökkentjük a környezetvédelem meghatározott szintjét. Itt ez történik. A megújuló energia általában kívánatos, ugyanakkor a bizottságunk több esetben is szembesül azzal, hogy ha abból indulunk ki, hogy megújuló, és ezért szeretjük, akkor gyakran találkozunk azzal, hogy negatív környezeti hatások vannak. Ilyen volt az egyébként szeretett szalmatüzelésű erőmű kérdése, ahol szinte mindenki azt mondta, hogy a szalmát szeretjük, épüljön, de a konkrét megvalósításnál a méret és a környezeti hatások, a szállítástól kezdve az egyéb, TokajHegyaljával kapcsolatos problémával szembesülve azt kell mondanom, hogy ezt is hasonló módon körül kellene járnunk. A technológiák kérdése is változó. A hőszivattyúval történő hasznosítás nem igényli a vízkivételt, míg a korlátlan vízkiemelésnek óriási nagyok a veszélyei. (12.40) Ha csak azt említem, hogy ha a kiemelt víz nem kerül vissza - és ezt az Unió víz keretirányelve nagyon jól megfogalmazza - a rendszerbe, akkor az valahonnan vizet fog szerezni. Majdnem úgy mondhatnám, hogy szinte szivattyúszerűen a kiszívott víz helyére me ggyorsulva jönnek a vizek, és elsősorban azt a 95 százaléknyi felszín alatti ivóvízbázist fogja érinteni, ami a Magyar Köztársaság egyik legfontosabb kincse, különös tekintettel a globális felmelegedés hatásaira. Tehát azt mondta a bizottság többsége, hogy az általános rendszer vizsgálata nélkül egy ilyen kérdéshez nem lehet hozzányúlni. A másik a környezetüggyel kapcsolatos ügyeink kérdése. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a parlament egyhangúlag fogadta el a fürstenfeldi geotermikus erőműből származó sós zennyezéssel kapcsolatos határozatot. Ugye, emlékeznek rá, hogy a geotermikus erőmű ugyan kiépítette a visszasajtoló kutat, de nem használja - a Szirbik Imre képviselő úr által elmondott okoknál fogva, magyarul, sokba kerül visszasajtolni, ott még nem is t udom, hogy egyáltalán hogy áll a mérleg, de egy biztos, hogy pénzbe kerül , egyszerűbb beleereszteni a Lapincsba, onnan pedig hozzánk, az országba. Ez a veszély körkörösen fennáll, tehát gyakorlatilag a környező országok a későbbiekben hivatkozhatnának ar ra, hogy mi sem sajtoljuk vissza, akkor ők sem, beleeresztik, és a környező folyók jelentős része hozzánk folyik. Tehát ezt a kérdést ilyen módon feloldani - azt gondolom - nagyon veszélyes, meggyengíti a környező országokkal kapcsolatos ez irányú pozíción kat. Olyan precedenst teremtene, amelyik… (Az
