Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 26 (214. szám) - A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor):
2638 Így vélte ezt az Alkotmánybíróság akkor is, amikor elvi súllyal kimondta, hogy a közjegyzői tevékenység az állam igazságszolgáltató tevékenységének részét képezi. Nem merül fel tehát kétség azirán t, hogy a közjegyzőség jogosult nem peres eljárás, így a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatására. Amikor egyes képviselők ezt kétségbe vonják, akkor azt vonják kétségbe, hogy jogosan folytatjáke le közjegyzők a hagyatéki eljárásokat, vagy például az é rtékpapír, okirat semmissé nyilvánítására irányuló eljárásokat, és még hosszan sorolhatnám az Országgyűlés által a közjegyzők hatáskörébe utalt nem peres eljárásokat. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat - bátran mondhatom - egy igen elő remutató javaslat, melynek elfogadása alapvető fontossággal bír az állampolgárok, vállalkozások számára. Ezért támogatta azt sok más szakmai és érdekképviseleti szerv mellett a Magyar Ügyvédi Kamara, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács, a Gazdasági Egyeztető Fórum, valamint a Fogyasztóvédelmi Tanács is. A Magyar Ügyvédi Kamara támogatása azért kiemelendő jelentőségű, mert jelzi, hogy a jogérvényesítésben talán legszélesebb körű tapasztalattal rendelkező szakma álláspontja szerint a törvényjavaslat b e fogja váltani a hozzá fűzött reményeket, segíteni fogja a gyors igényérvényesítést. Kiemelendő továbbá az is, hogy - talán egyedülálló módon - úgy érhető el a jogérvényesítés hatékonyságának erőteljes növelése, hogy ez igen jelentős költségvetési bevétel t is fog eredményezni. Ennek alátámasztására szeretnék néhány számot ismertetni. A jelenleg illetékbevételként a központi költségvetésbe befolyó bevétel 1,6 milliárd forint, a rendszer fenntartásának költsége 3,4 milliárd forint, a meg nem térülő állami ki adás tehát mintegy 1,7 milliárd forint. Az új rendszer hatására a központi költségvetés tervezett plusz adóbevétele 1,2 milliárd forint, összesen tehát mintegy 2,82,9 milliárd forint hasznot hoz a költségvetés számára a megújítani kívánt rendszer. E számo k egyértelműen mutatják, hogy a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat elfogadása nem vitásan kedvező hatással lesz a költségvetésre. Ennél sokkal jelentősebbek azonban azok az előnyök, amelyek a gazdasági életben fognak jelentkezni. Ezt tám asztják alá a Világbanknak az úgynevezett “doing business” projekt keretében tett megállapításai is. A program 2009. évi jelentése megállapítja, hogy az egyes polgári eljárások akkor szolgálják legjobban a piacgazdaság érdekeit, ha azok gyorsak, méltányosa k, valamint ésszerű költségekkel járnak. A KeletKözépEurópára vonatkozó felméréseik szerint amennyiben ezek elhúzódnak, a cégek átlagosan kevesebb banki finanszírozást kapnak az új befektetésekre. Megállapította továbbá azt is, hogy csak akkor kerül sor a hitelezési ráta növelésére, ha a szerződéseket ki lehet kényszeríteni. Egy, ezen tanulmány keretében készült belső tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy a kereskedelmivitarendezés hatékonyságának növekedése csökkenti a fekete- vagy szürkegazdaság részesedését az összgazdasági tevékenységhez képest. A megújuló fizetési meghagyásos eljárás pedig a gazdasági életet érintő vitarendezés hatékonyságát jelentősen növelni fogja, értelemszerűen jelentős többletadóbevételt eredményezve, amely - a Világbank számítási modelljét alapul véve - a 3 milliárd forintot is elérheti. Tisztelt Ház! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, valamint a törvényjavaslathoz benyújtott igen színvonalas, magas szakmai hozzáértésről tanúskodó képviselői, illetve bizottsági módosító j avaslatokat, amelyek döntő többségét a kormány támogatta, hiszen azok hozzájárulnak ahhoz, hogy világos, könnyen értelmezhető és a gyakorlati jogalkalmazási problémákat elkerülő jogszabályszöveg szülessen. Kérem, hogy a kormány által is támogatott módosító javaslatok, valamint a törvényjavaslat megszavazásával járuljanak hozzá a fizetési meghagyásos eljárás új, modern alapokra helyezéséhez és ezzel Magyarország versenyképességének javításához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) :
