Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 25 (213. szám) - Nógrádi Zoltán (Fidesz) - a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterhez - “Mire jut és mire nem?” címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - VARJU LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár:
2553 ELNÖK (dr. Áder János) : Az utolsó azonnali kérdésünk következik. Nógrádi Zoltán, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek: “Mire jut és mire nem?” címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Varju László államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem, hogy elfogadjae a válaszadó személyét. NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz) : Igen. ELNÖK (dr. Áder János) : A képviselő úr elfogadja a válaszadó személyét. Akkor a képviselő urat illeti a szó. NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Ma már a gazdasági világválság hatásaival foglalkozik a világsajtó, ettől hangos az Európai Unió kommunikációja is, és azon vitatkoznak szerte a világban, így az Európai Unió tagállamaiban is, hogy hog yan lehet különleges eszközökkel, különleges módszerekkel ennek a gazdasági világválságnak a hatásait tompítani, menteni az ország gazdaságát, menteni a munkahelyeket, az emberek és a családok egzisztenciáját. Magyarországon ez különösen érdekes, hiszen az t láthatjuk, hogy a gazdasági világválság sokkal mélyebb hatásokkal ér el bennünket, mint más, korábban hasonló helyzetben lévő országokat. A foglalkoztatási ráta nagymértékben csökken, a GDP aránya az államadóssághoz mérten egészen drasztikus képet mutat, az államháztartási hiány pedig, úgy tűnik, hogy reménytelenül próbálkozik azzal, hogy megtalálja a maga egyensúlyát; nem sikerül. Tudjuk, hogy a Magyar Köztársaság kormánya tulajdonképpen költségvetési forrásait tekintve eszköztelen a válság megelőzésére, de van egy lehetőség, az európai uniós források rendszere, amelynek a segítségével megoldhatóak lennének a problémák, legalábbis a legsúlyosabbak. Ezzel szemben mi azt tapasztaljuk, hogy a kormány tulajdonképpen ugyanúgy gondolkodik az európai uniós forrá sokról válság idején, mint akkor, amikor még nyoma sem volt a válságnak. Míg más országokban régen új eljárásrendeket, felgyorsított pályázati rendszereket, új eszközöket vezetnek be annak érdekében, hogy mentsék a munkahelyeket, mentsék a gazdaságot, addi g Magyarországon ennek nyomát sem látjuk. Kérdezem államtitkár urat, hogy milyen új eljárásrendekkel próbálják megmenteni a magyar munkahelyeket. Milyen gyorsítási eszközökkel kívánják elérni azt, hogy az európai uniós források mihamarabb eljussanak a kedv ezményezettekhez? Milyen új támogatási eszközöket kívánnak foganatosítani annak érdekében, hogy az eddig elérhetetlen kedvezményezetti kör is megtalálja a maga forrásait? Hol tartanak a brüsszeli átcsoportosítási igények tárgyalásaiban? Hiszen ma a gazdasá g problémás helyzetére való tekintettel minden brüsszeli, európai uniós forrást a gazdaság, a vállalkozásfejlesztés, a munkahelyteremtés és megőrzés irányába kell terelni. Várom válaszát. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kérdésre Va rju László államtitkár úr fog válaszolni. VARJU LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy kölcsönösen vagy legalábbis szélesebb körben egészen biztosan érzékelhető az a stratégiaváltás, amely a kormány lényegében novemberdecemberi döntéseit jellemzi. Ez azt jelenti, hogy az európai uniós források felhasználásában és annak technikájában is jelentős változások történtek. A válságkezelő ko rmány célja világos a fejlesztéspolitika terén is: megőrizni a munkahelyeket úgy, hogy a pályázók számára kiszámítható és rugalmas feltételeket teremtünk, a
