Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 25 (213. szám) - Szatmáry Kristóf (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Oda a kisvállalkozások jövője” címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz):
2536 kedvezőbb a helyzet, mint ami 1996ban a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény megszületésekor volt. Már akkor valamennyi érintett félnek az volt a véleménye, hogy az új s zabályozás megmentette a magyar szakképzés rendszerét az összeomlástól. Tehát ha az 1996. évi, a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetben a szakképzési hozzájárulás bevezetése ilyen pozitív változást eredményezett a magyar szakképzés rendszerében, akkor a mo stani, az eredetinél kedvezőbb törvényi szabályozás vélhetően nem okozhatja a vállalatoknál folyó gyakorlati képzés tömeges megszűnését. Valószínű, hogy a törvényi változások bizonyos mértékben csökkenteni fogják a vállalkozások képzési hajlandóságát, de m egítélésem szerint nem olyan drámai mértékben, mint ahogyan azt a képviselő úr kérdésében prognosztizálta. A vállalatok az erre vonatkozó döntéseiknél egyrészt figyelembe fogják venni, hogy amennyiben nem folytatnak gyakorlati képzést, akkor elesnek a Munk aerőpiaci Alap képzési alaprészéből nyerhető beruházási támogatásoktól, másrészt nem tudják kihasználni azokat a pozitív externáliákat, amelyek a gyakorlati képzés folytatásához kapcsolódnak. Ilyen például a tanulók által a gyakorlati képzés során előállí tott érték, a gyakorlati képzés folytatásához támogatással megszerzett eszközök termelési céllal történő használata, valamint az, hogy a gyakorlati képzést folytató vállalkozások az általuk képzett tanulók közül kiválaszthatják maguk számára a legjobbakat. Nem értek egyet a képviselő úr azon megállapításával, hogy a szakképző iskolák nem fogják tudni ellátni a megnövekvő gyakorlati képzési feladatokat, hiszen a szakképzést folytató intézmények az elmúlt hét évben tanműhelyek létrehozására és fejlesztésére ö sszesen 122 milliárd forint támogatást kaptak a hozzájárulásra kötelezettektől és a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből. Ezen kívül 17 milliárd forint uniós forrás felhasználásával 16 korszerűen felszerelt képzőhely jött létre. Ezeknek a képzési kapac itásoknak a jobb kihasználása a gyakorlati oktatók növekvő foglalkoztatását is eredményezheti. Olyan iskola pedig nincs, amely nem rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, mert az az intézmény ma Magyarországon nem folytathat szakképzést a jogszabály i előírások következtében. A pályakezdő munkanélküliek számának esetleges növekedése döntően nem a tanulók gyakorlati képzésének formájától, hanem a munkaerőpiac aktuális helyzetétől függ, ezért nem tartunk attól sem, hogy az építőiparban 34 év múlva a gy akorlati képzés formájának változása miatt lesz krónikus szakemberhiány. Amennyiben az építőipar megfelelő munkabéreket és munkakörülményeket tud ajánlani, valamint a kormány ez irányú pozitív intézkedéseinek, például a szakiskolai ösztöndíj bevezetésének a hatásai kibontakoznak, akkor mindezek kellően ösztönözni fogják a megfelelő szakemberutánpótlást. Kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem Szatmáry Kristóf képviselő urat, elfogadjae az interpellá cióra adott választ. (Zaj.) Kis figyelmet kérnék! SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Én eléggé hüledezve hallgatom, ön az 1996. évi szakképzési szintre hivatkozik. Tudvalevő, hogy az összes szakmai szervezet , amelyik a szakképzésben részt vett, elmondta a tárgyalások folyamán, hogy az a módosítás, amit önök bevezettek, a legoptimistább becslések szerint is körülbelül 2025 ezer fővel csökkentheti a tanulószerződések számát. Az sem igaz - vagy elnézést kérek, de nem állja meg a helyét , mivel magyarázható az, hogy most megspórol a kormány esetlegesen 10 milliárd forintot ezeknek a támogatásoknak a megkurtításával, ugyanakkor az intézmények által leadott igények szerint az iskolák szakképzési helyeire, a pluszf őre nézve megteremteni szükséges helyekre körülbelül 20 milliárd forint beruházásra lenne szükség.
