Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 25 (213. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAJNAI GORDON miniszterelnök:
2509 Mint ahogy a vagyonadónál is figyelünk arra, hogy a szolidaritás eszméi megjelenjenek ebben az adónemben. Egyik oldalról szükségünk van a vagyonadóból származó bevételre azért, hogy csökkenteni tudjuk a munkára rakódó terheket, és így jobban ösztönözzünk a munkavállalásra és munkaadásra, de eközben a vagyonadóban is megjelenik a társadalmi szolidaritás szempontja, hiszen 30 milliónál kezdődik az adóhatár az ingatlanoknál, hiszen különleges elbánást kapnak a nyugdíjasok, a nagycsaládosok, vagy éppen a munkanélkülivé válók. Navracsics frakcióvezető úr beszélt arról, hogy milyen az egyensúlyi helyzet Magyarországon, és azt mondja, hogy romlott az egyensúlyi helyzet, 3 százalék helyett 3,9 százalék az, amelyrő l az IMFfel megállapodtunk az elmúlt napokban. Hadd hívjam fel a figyelmét, hogy van a világban egy kisebb válság, és ebből következően az Európai Unióban is nő a hiány minden országban. Az idei évben az Európai Bizottság várakozása szerint az átlagos hiá nyszint az Európai Unióban 6 százalék lesz, Magyarországon ehhez képest 3,9 százalék. Jövőre az Európai Bizottság 7,3 százalékot jelez előre mínuszban az Európai Unió átlagára, a 27 tagország átlagában 7,3 százalékot. Magyarország ezt az átlagot felfelé fo gja húzni, hiszen 3,8 lesz a magyarországi hiány. Lényegesen szigorúbb, prudensebb költségvetést nyújtottunk be, mint amit az Európai Unió országainak többsége, ez pedig azt jelenti, hogy a magyar gazdaság hosszú évek óta először Európában az óvatosabban t ervezők és a megbízhatóbbak közé fog tartozni. Jó ezt hallani, hiszen évek óta önök is azért kritizálják a kormányt, hogy a magyar kormány felelőtlenül gazdálkodik, most akkor remélem, majd lesz egy elismerő szavuk, amikor ezt a hiányt teljesítjük, és amik or ennyivel jobbak leszünk az Európai Unió átlagánál. Már csak azért is, mert ezek a mutatók azt jelentik, hogy Magyarország gyorsabban érheti el majd másoknál esetleg azokat a kritériumokat, amelyek lehetővé tehetik középtávon az euró bevezetését is Magya rországon. Annak is örültem a hozzászólásuk kapcsán, hogy frakcióvezető úr is úgy gondolja, hogy Magyarországon túladóztatás van. Valóban, Belgium után, ahogy ön is mondta, a második legmagasabb az átlagbér környékén az az adóteher, ami a nettó fizetésekre rakódik. Éppen ezért kell ezt csökkentenünk. És hogy megfeleljünk annak az elvárásnak, amit frakcióvezető úr megfogalmazott, a kormány által benyújtott 2010. évre vonatkozó adójavaslat az 54 százalékról 45,7 százalékra csökkenti majd az átlagos bérre rára kódó közterheket. Így Magyarország Európa középmezőnyébe kerül majd ezzel a lépéssel. Ez persze nem elég. Azt gondolom, hogy a következő kormányoknak sorban tovább kell majd haladni ezen az úton. Tovább kell majd csökkenteni az adóterheket, tovább kell erő síteni Magyarország versenyképességét. De ha most egy év alatt egy ekkora átrendezéssel is több mint 8 százalékkal tudjuk javítani ezt a pozíciót, akkor ez azt jelenti, hogy Magyarországon sokkal több munkahely jöhet majd létre, sokkal több ember dolgozhat majd ezen intézkedések eredményeként. Azt mondta frakcióvezető úr, hogy a kormány csak beszél, én pedig arra próbáltam rámutatni, hogy cselekszik is. Vannak már elfogadott törvények, és most vannak benyújtott törvények, amelyek a cselekvést erősítik. A cs elekvés felelőssége mindig a mindenkori kormányé, azt hiszem, ebben is egyetértünk. De a beszéd felelőssége közös. A beszéd a parlamenti frakciók között, a parlamenti patkó mindkét oldalán komoly felelősséget jelent. Tudják, amikor most Magyarországot kívü lről figyelik azok a befektetők, akik meghatározzák, hogy milyen a forint árfolyama, hogy mennyi kamatot kell fizetni az adósságunkra, ők nagyon aggódnak attól, hogy ki mit mond. A beszéd felelőssége közös, és minél közelebb érzi magát valaki a hatalomhoz, annál nagyobb a felelőssége abban, hogy mit mond. Éppen ezért azt gondolom, hogy azok a kedvező folyamatok, amelyek megindultak az elmúlt hetekben, az, hogy a forint árfolyama 2530 forinttal erősödött, javult az euróhoz képest, bár nagyon törékeny módon, és még visszafordulhat, talán éppen a negatív beszéd hatására is, de erősödött, és sok magyar polgárnak, sok devizában eladósodott magyar családnak most egy kicsit kisimult a homloka, és azt mondhatják, hogy talán jobb a helyzet. A Magyarország adóssága u tán fizetett kockázati felár majdnem a felére csökkent az elmúlt négy hétben. De negatív beszéddel, olyan
