Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 16 (188. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ):
26 növekedés nem azonos újabb megszorításokkal, és nem azonos az adóemeléssel, és nem azonos pár kommunikációs pan ellel sem. A társadalmi támogatottság tekintetében - ami nélkül nyilvánvalóan lehet semmit csinálni - a szociális népszavazás feketénfehéren bebizonyította, hogy önöknek nincs társadalmi támogatottságuk. A parlamenti többség pedig nem azonos politikai kor rupcióval megvett, álellenzéki és álfüggetlen képviselők kormányhivatalba ültetésével. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Tisztelt Ház! Emberekkel nem lehet kísérletezni; fehér egerekkel lehet, emberekkel nem. Ezért az lenne a tisztességes, ha visszaadnánk az embereknek a döntés lehetőségét, hiszen az ő életükről van szó, és mondják meg az emberek, hogy hogy legyen tovább. Döntsön a nép! Köszönöm szépen. (Dr. Navracsics Tibor tapsol.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásra követk ezik Fodor Gábor frakcióvezetőhelyettes úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Öné a szó. DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány héttel ezelőtt, amikor rendkívüli parlamenti ülésre gyűltün k itt össze, idéztem Bibó István szavait, idéztem azt, amikor Bibó 60 évvel ezelőtt arra hívta fel a figyelmünket, hogy hogyan tudunk vakká lenni, hogyan tudjuk nem észrevenni nemzetünk, országunk érdekeit a kicsinyes viták kereszttüzében. Nos, azt kell mo ndjam, képviselőtársaim, itt, a parlamenti plénum előtt is elmondhatjuk egymásról azt, hogy ki hogyan hibázott, ki hogyan téved a maga gondolkodásában, felfogásában, de mégiscsak észre kellene vennünk, hogy egyszerűen egy olyan pillanatban vagyunk, amikor minden erőnkkel azt kell szolgálni, hogy hogyan tudjuk megtalálni a közöst, azt a közöst, ami az ország érdekét szolgálja (Taps az MSZP soraiban.) , azt a közöst, amelyben részt kell venni mindenkinek. Ebből nem zárhatunk ki senkit sem. Miniszterelnök úr be szédében hivatkozott arra, hogy ő úgy érzi, hogy amit elmondott nekünk, az egy olyan javaslat, amelynek reformértéke mérhető az 1990es évek közepén Bokroscsomag néven elhíresült, és az ország számára rendkívül jelentős fejlődést hozó döntéshalmazhoz, ill etve hivatkozott egy 2006os kormánykezdeményezésre is. A miniszterelnök gondolhatja ezeket nyugodtan, és rendjén is van, hogy így vélekedik a mostani javaslatáról; erről mindjárt szeretném elmondani nekünk, liberálisoknak a véleményét. De egy fontos dolog ra szeretném felhívni a miniszterelnök úr figyelmét, és ez rendkívül fontos a gondolkodásunk és a szemléletmódunk szempontjából. A különbség ugyanis nagy a kilencvenes évek közepéhez képest. Ne feledjük el, akkor itt a parlamentben az akkori koalíciónak kö zel kétharmados támogatottsága volt. Ne feledjük el, hogy a társadalomban ugyan csökkenő népszerűséggel, de milyen támogatottsága volt a kormánynak. Ne feledjük el, hogy azokhoz az intézkedésekhez, azokhoz a lépésekhez, amelyekről beszélünk, egy szélesebb körű politikai és társadalmi konszenzusra van szükség. A legszebb terveket is felvázolhatjuk, azokból semmi nem fog megvalósulni, ha nincs mögötte olyan széles körű politikai összefogás és társadalmi összefogás, amely megalapozza ezeket. Tehá t mire kell erőfeszítést tenni a miniszterelnöknek, a politikának? Elsősorban ennek a politikai konszenzusnak a kialakítására, elsősorban ennek a társadalmi összefogásnak a megteremtésére. Ez az, amiről mi, liberálisok beszélünk. Ez az, amiről a Szabad Dem okraták Szövetsége hónapok óta beszél. Ez volt az ok, amiért annak idején a költségvetés támogatása mellé odaálltunk, mert tűzoltásra volt szükség, s azt mondtuk, tegyük félre az ellentéteinket, tegyük félre a vitáinkat, mert most az ország érdeke azt kívá nja, hogy oltsuk a tüzet. Most is mi, liberálisok készek vagyunk arra, hogy értelmes és jó programok és javaslatok mellé odaálljunk, mindenféle presztízskérdés nélkül. Mi nem fogunk presztízsügyet csinálni belőle, de ezeket a javaslatokat látni
