Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 19 (212. szám) - A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2461 A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat á ltalános vitája. Önök az előterjesztést T/9553. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig T/9553/1. és 2. számon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztéri um államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A második olyan napirendi pont tárgyalását kezdjük el a mai napon, amelynek célja a közbiztonság erősítése, a bűnözés elleni fellépés hatékonyságának erősítése. Magyarországon gyakran éri olyan kritika a bűnüldöző és az igazságszolgáltat ási szerveket, hogy a büntetőeljárások elhúzódnak, indokolatlanul nehézkesen, lassan haladnak. Ez a kritika sokszor jogos. A probléma összetett, nem orvosolható kizárólag jogalkotással, a jogalkalmazóknak is mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy e z a helyzet változzon. A kormánynak azonban a jogalkalmazásban szükséges tennivalóktól függetlenül feladata, hogy olyan jogszabályi változtatásokat javasoljon, amelyekkel az eljárásokat gyorsabbá, egyszerűbbé, hatékonyabbá teszi. A kormány elkötelezett ame llett, hogy a büntetőeljárásokat gyorsítsa, a mai kornak megfelelő technikai eszközök, megoldások szélesebb körű alkalmazását elősegítse, és ezzel az állampolgárok, a sértettek érdekeit szolgálja. Az önök előtt lévő törvényjavaslat a büntetőeljárások idősz erűségének javítására irányuló társadalmi igénnyel összhangban a büntetőeljárások tartamának csökkentése, továbbá a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, a Be. hatálybalépése óta eltelt több mint öt év alatt a jogalkalmazás során felmerült jogalk otási hiányosságok megszüntetése céljából módosítja a büntetőeljárási törvényt. Tisztelt Képviselőtársaim! Az eljárás gyorsításával a bizonyítás eredményessége is előmozdítható. Az eljárás időszerű lefolytatása esetén ugyanis a bűncselekmény elkövetéséhez közelebb eső időpontban a bizonyítékok még rendelkezésre állnak, így a tanúk is a bizonyítási eszköz személyi jellegéből adódóan hitelesebben tudnak beszámolni az általuk észleltekről. A szakmai szempontokon túlmenően a társadalomnak is jogos igénye, hogy a büntetőügyek gyorsan és eredményesen befejeződjenek, és az elkövetők felelősségre vonása mielőbb megtörténjen. A törvényjavaslat e célok érdekében a következő módosításokat tartalmazza. A javaslat megteremti a magyar büntetőeljárási jogban egy olyan jogi ntézmény alapjait, amely lehetővé teszi, hogy az ügyek egy meghatározott körében az ügyész és a terhelt megállapodhasson a tényállásról, a cselekmény jogi minősítéséről és a büntetésről, intézkedésről. Ennek megvalósítása céljából a javaslat a “lemondás a tárgyalásról” külön eljárás szabályait bővíti. Az új szabályokkal kiegészített, tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárás lényege: a bíróság a vádlott bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomására alapítva az ügyészi vádirattal egyező tényállás, min ősítés miatt állapítja meg a vádlott bűnösségét, a vádiratban indítványozott büntetést szab ki, illetőleg intézkedést alkalmaz, feltéve, hogy a vádlott a tárgyaláshoz való jogáról lemond, és az ügyész a külön eljárást indítványozza.