Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 18 (211. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - BALOGH JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
2434 BALOGH JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény rendelkezik arról, hogy a helyi köz célú vízi létesítmények kezelése, illetve a közcélú vízi munkák vízgazdálkodási társulat útján is elláthatók. A közcélú vízi létesítmények, illetve a vízi munkák költségeit vízi társulat esetén a tagok a társulati érdekeltségi szabályok szerint, vízi társu lat hiányában az érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni. A Duna Menti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat az illetékességi területén megkereste az önkormányzatokat, hogy a levelükhöz mellékelt listán található gazdálkodó emberek érdekeltsé gi hozzájárulástartozását azok adók módjára hajtsák be. A gazdálkodók tartozása széles határok között változik, pár ezer forinttól egészen 100 ezer forintot is meghaladó mértékig. Megállapítható a lista alapján, hogy általában azoknak a gazdáknak van nagy obb összegű tartozása, akik azért nem tudták befizetni a hozzájárulást, mert egyáltalán nem képződik nyereség a munkájuk eredményeként, sőt a többségnek vesztesége termelődik, és csak a föld szeretete hajtja őket, hogy megműveljék birtokaikat. A homokhátsá gon élő gazdák jogtalannak tartják az érdekeltségi hozzájárulás kifizetését, mert a csatornákban hosszú évek óta nincs víz, habár arra égetően nagy szükség lenne most is, továbbá a csatornák gondozása is - amire hivatkoznak - a vízgazdálkodási társulat mun katársainak látszattevékenységében merül ki. Vízpótlást elősegítő tevékenységet a homokhátságon a Duna Menti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat nem tud végezni. A gazdálkodásból megélni szándékozó embereket a homokhátságon nemcsak az időjárás viszontag ságai sújtják, ami önmagában is komoly próbatétel, hanem a kormány, a kormányzat érzékenységet, differenciálást nélkülöző intézkedései is, sajnos. Ezek a gazdák, akik a földet annyira szeretik, hogy még ráfizetés árán is megművelik azt, megbecsülést, tiszt eletet érdemelnek; joggal várják el, hogy segítsen rajtuk a kormányzat, könnyítse a terheiket, ne pedig újabb terheket rakjon rájuk. Most és gyorsan kell segíteni ezeken az embereken, a helyzetük már most olyan rossz, hogy a segítség nem tűr halasztást. Ké rem államtitkár úr segítségét, kezdeményezze a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítását, hogy az aszály sújtotta területeken ne kelljen vízgazdálkodási érdekeltségi hozzájárulást fizetni a gazdálkodóknak. Kérem továbbá, hogy a kormány vé gre dolgozzon ki tervet a vízpótlás biztosítására a homokhátságon. Víz nélkül teljesen reménytelenné válik a gazdálkodók túlélési esélye. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Lezsák Sándor tapsol.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kormány részéről Gőgös Zoltán áll amtitkár úr válaszol. GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A vízgazdálkodásról szóló törvény értelmében az érdekeltségi területen ingatlantu lajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségük egysége arányában hozzájárulni . A homokhátsági ingatlantulajdonosok érdekeltségi hozzájárulásfizetési kötelezettsége tehát a földtulajdonukból ered, és nincs összefüggésben az adott térséget sújtó árvízzel, belvízzel vagy aszállyal. A társulat azonban nemcsak a tagok érdekeltségi hozz ájárulásából, hanem az érintett helyi önkormányzat és az állam költségvetési, illetve egyéb támogatásaiból látja el közcélú feladatait. A tagok hozzájárulása a törvény értelmében adók módjára behajtható köztartozás. A tagok érdekeltségi hozzájárulásának mé rtékét és szabályait azonban nem a törvény írja elő, hanem a társulat alapszabályában kell azt rögzíteni. Az alapszabályt, valamint a társulat működésével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, így az érdekeltségi hozzájárulás mértékét is a küldöttgyűlés dem okratikus
