Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 18 (211. szám) - A tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - CSONTOS JÁNOS (MSZP):
2430 Például Hajdúszoboszló környékén közel 50 lakott tanya működik, ahol 50 százalékban foglalkoznak növénytermesztéssel és állattenyésztéssel. És az ötödik ilyen térség, ah ol jelentős a tanyák száma, Vámospércs, Létavértes és a Nyírség alja, ahol körülbelül 150200 lakott tanya található. Összesen ez 850 lakott tanyát jelent a megyében, de nagyon sok elhagyott tanyaépület is van, ezek száma 300400ra tehető. Bizonybizony í gy a megye lakosságának közel 2 százaléka él ezeken a területeken, és ezekről az emberekről beszélünk, ahogy az előbb említettem, az országos szinten 200210 ezer ember. Összességében megállapítható, hogy a megyénkben a tanyáknak több mint 6070 százalékán gazdálkodás, főleg állattenyésztés folyik. Ez tartja életben ezeket a lakóhelyeket. A fenti tevékenységeknek az agrárkörnyezetgazdálkodás következő ciklusában, a fenntartható gazdálkodásban, a környezeti állapot fenntartásában megnövekszik a szerepük. Az t gondolom, hogy itt is elmondható egykét pozitívum is, bármennyire is a nehézségekről, a problémákról beszélünk, mert például véleményem szerint az ÚMVP helyes értelmezésében az Új Magyarország vidékfejlesztési program 1234es tengelyében vannak lehet őségek, amelyeket igénybe vehettek már most is a tanyákon élő emberek, ha megfelelően figyelték ezeket a pályázatokat. Tisztelt Ház! A tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről szóló országgyűlési határozati javaslat nagyon pontosan fogalmaz, miszerint a tanya mint hagyományos gazdálkodási, települési és létforma a magyar társadalmi, településszerkezeti és gazdaságtörténeti örökség több évszázados múltra visszatekinthető része. Sajátos társadalmi, földrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájk épi sajátosságai révén a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség, ezzel együtt pedig az európai örökség részét képezi. A tanyák igazodnak a természetföldrajzi adottságainkhoz, az itt élő generációk nemzedékről nemzedékre adják át a hazai természe tes termesztési, tenyésztési hagyományainkat, a gazdálkodásban megszerzett és felhalmozott tudásanyagot, őrzik tájfajtáinkat, őshonos állatfajtáinkat, ezzel a biodiverzitás gazdagságát, hozzájárulnak a magyar táj fenntartható használatához és a heterogén t ermelési kultúra fenntartásához. Üdvözlendő, hogy a parlamenti pártok összefogtak, és közösen nyújtották be e határozati javaslatot, amely reményeim szerint minél hamarabb elfogadásra kerül, hiszen nagyon fontos a tanyák és tanyás térségek védelme és fejle sztése, a tanyavilágban meglévő nemzeti értékeink megőrzése. Mi tehát a feladat, mi a teendő? A gazdálkodás és létforma megőrzésére, továbbá a tanyás térségek fejlesztésére irányuló célok megvalósítása érdekében, figyelembe véve a szubszidiaritás és decent ralizáció elveit, át kell tekinteni és össze kell hangolni a vidékfejlesztési, területfejlesztési, mezőgazdasági, infrastrukturális, energetikai, önkormányzati, környezetvédelmi, vízgazdálkodási, táj- és természetvédelmi, építésügyi, oktatási, szociális, k ulturális és munkaügyi szakpolitikákat szabályozó rendszereket és támogatási formákat. Kinek lehet ez a feladata? Csak a kormányzaté. Kormányzati szinten kell mindezeket összehangolni. De szeretném itt hangsúlyozni, mert itt csak a kormányzatnak adunk fela datokat, hogy ebben az önkormányzatoknak is van feladatuk, a kistérségeknek is van feladatuk. Hiszen ezek az emberek ott élnek ezekben a térségekben, és bizonybizony említi az előterjesztés is, az indoklás is, hogy sajnos ezeknek az embereknek még önkormá nyzati képviseletük sincs. Ilyen szempontból azzal, amit Lezsák Sándor megemlített, egyetértek, hogy nagyon fontos lenne például az önkormányzati rendszer ilyen típusú átgondolása is, hogy ezek az emberek is tudjanak élni jogaikkal, és az önkormányzati ren dszerben valamilyen módon tudjanak kapcsolódni a döntéshozatalba, egyáltalán beleszólásuk legyen környezetük életébe. Az összehangolás elősegítése érdekében meg kell határozni a hazai tanyavilág fenntarthatóságának feltételeit. Ezek közé tartozik a települ ések és tanyás terek közötti összefogás erősítése, a tanyákon folyó mezőgazdasági termelés, különösen az ökogazdálkodás, az állattenyésztés és a biotermék előállítása és az ehhez szükséges szaktanácsadás fejlesztése, az energiaellátásuk biztosítása, vízfel használásuk és energiaellátásuk korszerűsítése, közúti és kommunikációs elérhetőségük javítása, a tanyasi turizmus fejlesztése, az agrárkörnyezetgazdálkodás
