Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 12 (210. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH FERENC (Fidesz):
2296 Az indokolásban elhangzott, hogy a 2005ös közoktatási törvény módosításával növeltük azt az órakeretet, amelyet szakképzést megalapozó, úgynevezett pályaorientációs képzé sre lehet fordítani - ez az összóraszám mintegy 40 százaléka lehet , s ehhez normatívát is biztosítottunk, kialakítottuk a felzárkóztató oktatás rendszerét is, mégis a helyzet elemzése azt mutatja, hogy további intézkedésekre van szükség. A törvénymódosít ás kezdeményezésének időpontja azzal indokolható, hogy ez teszi lehetővé elfogadása esetén az iskoláknak és a fenntartóknak a megfelelő döntések meghozatalát, a szükséges intézkedések megtételét ahhoz, hogy az új rendszerű képzés 2010 szeptemberében elkezd ődhessen az ezt felvállaló iskolákban, miután elkészülnek az ezt lehetővé tévő, alacsonyabb szintű jogszabályok, rendeletek. A benyújtott törvénymódosítás értelmében a szakiskolák olyan három, illetve négyéves képzéseket indíthatnának meghatározott szakmá kban, ahol a gyakorlati képzés és az elméleti képzés aránya 5050 százalék, s a gyakorlati képzés már a 9. évfolyamon megkezdődhetne. Ez lehetővé tenné a szakiskolai képzés egy évvel történő megrövidülését is, illetve a szakmai gyakorlati képzés mellett a tanulók olyan kompetenciákat sajátíthatnak el, amelyek növelik a munkaerőpiacon való elhelyezkedésük esélyeit. Fontos megjegyezni, hogy a javasolt képzési forma bevezetése nem kötelező az intézmények számára, hanem azok a szakiskolák, ahol nagy a tanulók l emorzsolódása, ennek megakadályozására ilyen osztályt, osztályokat is indíthatnak a jól bevált képzések mellett. Az új képzési formával elsősorban a tanulási problémákkal küzdő és/vagy szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, esélyegyenlősé gük növelését szeretnénk elérni, vagyis nem a korábbi hároméves tanoncrendszert szeretnénk visszaállítani, hanem egy korszerű, pedagógiailag, szakmailag kidolgozott, a fizikai munkára, szakmára való felkészítéssel összekapcsolt műveltségelemek beiktatásáva l folyó képzésről van szó. Fontos eleme az előterjesztésnek, hogy a szakképzésben is lehetővé teszi a beszámíthatóságot nem csak a szakközépiskolákban, amellyel lerövidíthető a képzési idő. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A törvényjavaslat tárgyalásakor az ellenzék képviselői elmondták, hogy a céllal, amely a szakiskolás tanulók lemorzsolódásának csökkentését tűzte ki célul, egyetértenek, de tartanak attól, hogy a tanulók és az iskolák nagy része is ezt a formát akarj a választani a képzési idő megrövidülése miatt, s nem látnak arra garanciát, hogy ez megakadályozható legyen. Akkor tudnák támogatni az elképzelést, ha konkrétan biztosítható lenne az a gyermekcsoport, amire a törvényjavaslat vonatkozik. A meghí vott vendégek közül a PDSZ képviselője támogatólag nyilatkozott a törvénymódosítási tervezetről, akárcsak a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének a képviselője. Végül a bizottság 15 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot tárgysorozatba vette, és általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm a képviselőtársaimat. A vita követ kezik. Írásban két képviselő jelezte felszólalási igényét, helyben pedig már ketten jelentkeztek szólásra. Először természetesen az írásban jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, 15 perces időkeretben, elsőként Tóth Ferencnek, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. TÓTH FERENC (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A szakképzés minősége központi kérdés a foglalkoztatás szempontjából. Megfelelő számú, jól képzett szakember nélkül nem bővülhet a
