Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 12 (210. szám) - A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. UJHELYI ISTVÁN, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
2255 A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról s zóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvény javaslat részletes vitája . A törvényjavaslatot T/9490. számon, a bizottsági ajánlást T/9490/6. számon megkapták. Indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott módosító javaslatokat egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, ké rem, kézfelemeléssel jelezze! (Jelzésre:) Az egyetértés mintha hiányozna. Kérem még egyszer, aki egyetért javaslatommal, hogy egy szakaszban tárgyalja meg ezt az Országgyűlés, kézelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tájékoztatom önöket, hogy a vitában a felszólalási időkeret 6 perc. Megnyitom a részletes vitát az ajánlásban szereplő ajánláspontokra. Kérdezem, kíváne valaki szólni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel nem látok jelentkezőt, a részletes vitát lezárom. Megadom a szót Ujhelyi István áll amtitkár úrnak, aki válaszolni kíván az elhangzottakra. DR. UJHELYI ISTVÁN , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatásképpen, az Országgyűlés munkáját figyelő nagyközönségnek mondom, hogy természe tesen nem a most el nem hangzott kérdésekre és megjegyzésekre válaszol ilyenkor az államtitkár, hanem a múltkor ennél sokkal paprikásabb vita volt az általános vitában e kérdéskörről. Hiszen a kormány egy olyan javaslattal élt, ez az első javaslata, első t örvényjavaslata volt a Bajnaikormánynak, amely erkölcsi megfontolásból született. Egy olyan javaslat, amely a Magyar Köztársaság kormánya minisztereinek juttatása csökkentéséről szólt. És a legjobb szándék mellett a kötelességét teljesítve nyújtotta be a Bajnaikormány ezt a javaslatát, és köszönöm szépen a kormánypárti képviselőknek és köszönöm a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőinek is, hogy mind a vitában, mind pedig a parlament egyéb bizottsági ülésein támogatták a javaslatot. Hiszen pontosan átér ezték annak a felelősségét, hogy akkor, amikor a magyar kormány nehéz és minden magyar állampolgárt egyaránt sújtó intézkedéseket kell hogy hozzon, hogy a gazdasági válságot Magyarország túlélje, hogy a versenyképességét helyreállítsa, hogy munkahelyek tíz ezreit, százezreit mentse, és hogy a válságot követően újabb munkahelyeket létrehozva, a gazdaságot beindítva ismét egy fejlődési pályára állítsuk az országot, ezt a felelősségvállalást és áldozatkövetelést, amit a magyar állampolgároktól kértünk, ezt mind enképpen egy ilyen erkölcsi gesztussal kell hogy kezdje az új kormány. Ezért nyújtotta be Bajnai Gordon és a kormány az Országgyűlésnek azt a javaslatot, amelynek most a zárszavát mondom el. Az első döntések közt a kormány saját hatáskörében már inté zkedett az államtitkári juttatások csökkentéséről, hiszen ez nem jogszabályi, nem törvényi változást igényelt, ezt meg tudta tenni a miniszterelnök saját hatáskörében is. Ugyanakkor fontosnak tartottuk, hogy a miniszteri fizetések csökkentése ügyében, ami egy 15 százalékos illetménycsökkentést jelent minden egyes miniszter szempontjából, valamint hét másik fontos kérdéskörben - például a miniszterelnöknek, a minisztereknek és az államtitkároknak a jubileumi jutalom ki nem fizetésében is - törvényi módosítás t eszközöljünk. Egy harmadik kérdéskörben pedig, amiről ugyancsak azt gondolom, a közvélemény elvárt és elvár tőlünk, a törvényjavaslat kimondja, hogy az állami vezetők esetében nem lehet szabadságmegváltást fizetni, ha megbízatásuk megszűnése után ismétel ten állami vezetői megbízatást nyernek el. Ilyen esetben tehát a korábbi ki nem adott szabadságot viszik magukkal tovább. Ezt a javaslatot is megfogalmaztuk az új törvényben, amivel persze a munka
