Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 11 (209. szám) - Kékkői Zoltán József (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Milyen lépéseket kíván tenni a juhtenyésztő ágazat fellendítése, valamint a hazai juhállomány gyarapítása érdekében?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Harrach Péter): - ELNÖK (Lezsák Sándor):
2191 átlagnál 1520 százalékkal alacsonyabbak. Karácsony táján még 700750 forint körül mozgott a bárány kilónkénti ára, a húsvéti ünnepeket megelőző időszakban ez az ár már többnyire 600 forint alá zuhant. Romániában, szemben a hazai tendenci ával, a tavalyi évben 11 százalékkal nőtt a juhállomány. Tekintettel az állatállomány növekedésére, a magyar bárányexport legfőbb riválisának Románia számít, a hazánkon keresztül Olaszországba exportált bárányoknak ugyanis a hazainál olcsóbb a felvásárlási ára. A magyar piacra beérkező román bárány jelentéktelen mennyiségű, a Romániából Magyarországon keresztül az olasz piacra szállított bárány viszont rontja az exportlehetőségeinket. Kérdezem tehát államtitkár úrtól: milyen lépéseket tesz a juhtenyésztő ág azat fellendítése, valamint a hazai juhállomány gyarapítása érdekében? Hogyan tudja erősíteni a magyar bárányexportot külföldi vetélytársaival szemben? Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Gőgös Zoltán államtitkár úr ad vá laszt a kérdésre. GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Amit elmondott, abban nagyon sok igazság van, a bárányexportban jelenleg komoly konkurenciát jelen t nekünk Románia. Az összes többi élelmiszerügyben nem hiszem, Németországot megelőzve a legnagyobb exportpiacunk lett - ez csak egy mellékes megjegyzésem , de a juhágazatra ez valóban nem igaz. Egyet tudni kell - és ezt képviselő úr is tudja , hogy mind en ország a csatlakozáskor eldönthetett olyan továbbműködtethető nemzeti támogatásokat, amivel annak idején mi is éltünk, csak nekünk ez a típusú moratóriumunk három év után lejárt. Ez Románia esetében jövőre fog lejárni, és onnantól kezdve nem tudja adni azt a vállalt jóléti támogatást, amire három évig lehetősége van. Ez igaz a sertésre is, ennek ellenére náluk még intenzívebben csökkent a sertésállomány, mint nálunk. Amit tudunk tenni, képviselő úr - ezzel azért van némi problémánk , ha az SPS bevezetés re kerül - minden olyan támogatást működtetünk, amit az Európai Unió engedélyez, ez az anyajuhtartási támogatás, anyajuh kiegészítő támogatás, és van egy de minimis támogatás, amit a kisebb termelők tudnak igénybe venni , tehát ha áttérünk az SPSre, ami, nagyon remélem, 2010től lehetséges lesz, az ebben az ágazatban meg fogja duplázni a támogatásokat. A másik nagyon fontos, hogy az agrárkörnyezetgazdálkodási programban kiemelt célterület a legeltetéses állattartás, amire az ország egy bizonyos területén alapvetően csak a juh- és kecsketartás látszik megvalósíthatónak. Az árcsökkenés egyébként húsvét környékén mindig bejön. Azt tudni kell, hogy általában mindenki úgy próbálja a szaporulatokat igazítani, hogy az húsvétra jöjjön be, és az se mindegy, hogy a két húsvét között milyen távolság van, ha túl közel van egymáshoz, akkor ez nyilván probléma, ha távolabb, akkor kevésbé probléma; ez nem minden évben van így. Nagyon remélem, hogy a jelenlegi magyarországi állomány még bővíthető, és akik ezzel foglalkozn ak, megtalálják a számításukat, ahogy eddig is megtalálták. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kérdések végére értünk. 16 óra 55 perckor folytatjuk munkánkat. (Szünet: 16.39 - 16.58 Elnök: Lezsák Sándor Jegyzők: Móring József Attila és Nyakó István) ELNÖK (Lezsák Sándor) :
