Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat általáno... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
2119 A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Lezsák Sándo r) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvánta rtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. A törvényjavaslatot T/9303. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/9303/1. számon megkapták és megismerhették. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett Salamon Lászl ó képviselő úrnak adom meg a szót, a Házszabály szerint 15 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! E hosszú című törvényjavaslattal kapcsolatban, a mit a továbbiakban röviden csak a bűnügyi nyilvántartás rendszeréről szóló törvényjavaslatnak fogok nevezni, a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontját még nem ismertettük. Így felszólalásommal ezt a tartozásunkat kívánjuk rendezni. Az általános vita műfaj ához igazodva az első megközelítés, amivel foglalkoznunk kell, a törvényjavaslat szükségességnek kérdése és alapelveinek vizsgálata. A törvényjavaslat szükségessége, azt gondoljuk mi is, nem kétséges. Hiszen ismeretes az Alkotmánybíróság határozata, amely a most hatályban lévő és a törvényjavaslat tárgyát képező területet szabályozó törvény, a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény több rendelkezését is alkotmányellenesség okából, mégpedig alapvetően a datvédelmi alkotmányossági szabályok sérelme okából megsemmisítette. (15.00) Tudjuk azt is, hogy a határidő az alkotmányossági hiányosságok kijavítására most június 30án telik le, tehát nincs sok időnk, alig két hónapunk, hogy rendezzük ezeket a problémák at, hiszen az Alkotmánybíróság a vonatkozó rendelkezéseket 2009. június 30ai hatállyal rendelte megsemmisíteni. Arról nyilván nem kell szólnom, hogy maga az alapkérdés alapvetően fontos kérdés, hiszen a bűnügyi nyilvántartás kulcsszerepet játszik egészébe n a társadalom érdekei védelmében, az állampolgárok, természetes személyek, de általánosságban is mondhatjuk: a jogalanyok jogai védelmében, bizonyos értelemben magában a bűnüldözésben is. Sőt, azt is megkockáztatnám, hogy a bűnmegelőzés szempontjait illet ően is fontos szerepet betöltő jogi szabályozásról van szó. Tehát azt gondolom, hogy minden erővel koncentrálnunk kell arra, hogy megalkossuk ezt a törvényt, és ebből adódóan magával a törvényjavaslattal, az alapirányaival, azt is mondhatnám, alapelveivel a Kereszténydemokrata Néppárt egyetért. Elfogadjuk azt is, hogy a kormány javaslata nem szorítkozott az Alkotmánybíróság által megsemmisített passzusok kijavítására, tehát nem a most meglévő hatályos törvényt kívánja módosítani, hanem egy komplett új törvé nyjavaslatot tett az asztalra. Dicséretesnek kell mondanunk, hogy ebben a törvényjavaslatban a kormány valóban erőfeszítéseket tett az alkotmányossági problémák rendezésére, és azt kell hogy mondjuk, hogy ezt többkevesebb sikerrel meg is valósította. A pr oblémánk pontosan abban rejlik, hogy nem teljes értékű ez a munka, vagyis minden erőfeszítés ellenére a törvényjavaslatnak most is vannak alkotmányossági hiányosságai. E tekintetben hivatkozom az adatvédelmi országgyűlési biztos úr, Jóri András úr észrevét eleire, aki az
